Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Humor és politikum. A Ludas Matyi 1948-as és 1953-as évfolyamainak elemzése

dályozza a könnyűipar fejlődését? — hangzik a címben feltett kérdés. „A bürokrata vaskalapja" - szól a válasz a képaláírásban. A rajzon a szövegnek megfelelően egy vaskalapot viselő, szemüveges, szigorú, sovány arcú csokornyakkendős urat vehetünk szemügyre. Valóban, az egyik legfontosabb kérdés '53-ban a nehéz- és a könnyű-, illetve az élelmiszeripar aránya. Bár az új szakaszt az ugrásszerűen megemelkedett minisztertanácsi rendeletek következtében megszaporodott bürokratikus tendenciák is jellemzik, az ezekre történő utalás, illetve magának a problémának a felvetése, a kormányprogram hibáira utal, mégis az új út melletti elkötelezettség jeleként tekinthetünk erre a címlapra.

21 A felismert hiba ugyanis, ha szorosan össze is függ a júniusi fordulattal, mégsem az elvet, a döntés helyességét kérdőjelezi meg, nem a program lényegétől fél, hanem csupán annak megvalósításával vitázik. Érvényesülni látszik az „érted haragszom, nem ellened" elve. Ugyanezt támasztja alá a 48. sz. 3. lapján található rajzos hhadó egyik darabja is. A Kormányprogram felhatú alagútszerűen meghajló papírlap alól egy szemüveges bürokrata mászik ki négykézláb. A kép szövege a következő: „Bürokrata: — Azt hiszem sikerült kibújnom a kormányprogram alól." Ismételjük az üzenetet, nem a koncepció rossz, hanem annak végrehajtói. Hasonlóan fontos az a változás, mely bizonyos esetekben az új parasztpolitikára reagál. Megjelennek azok a karikatúrák, melyek a háztájira, a vidéki kisiparra vonatkoznak. A 40. sz. 4. lapján láthatjuk a „Tehenet és anyakocát minden háztáji gazdaságba! " c. karikatúrát. Két képből áll a rajz. Mindkét képen ugyanazt a négy házat látjuk egy falu utcájának. Amíg az első képen csak 2 háznál tartanak tehenet és disznót, addig a második rajzon minden háznál megtalálhatók a már címben jelzett háziállatok. Az első kép aláírása ,,A tsz-ek kongresszusa előtt így volt..." a másodiké: A tsz-ek kongresszusa után így legyen!" A 44. sz. 5. lapja azonban már ismét a veszélyt szimatolja. „Ha egy így megy tovább" cím alatt a rajzoló arra reagál, hogy egyes helyeken a közösségi földek rovására megnagyobbítják a háztáji gazdaságokat. A képen egy fél határt bezáró kerítés mögött rengeteg állata között látunk egy gazdát. „ - Mit bámul? Nem látott még háztáji gazdaságot?" - kérdi a kerítés másik oldalán csodálkozó atyafitól. Ugy tűnik, a lap nem fogadta meg saját, a 43. sz. címlapján ábrázolt tanácsát. Itt ugyanis egy végtelenül hosszú papírról olvassa fel önkritikáját egy funkcionárius. A hátamögött ülők csomót kötnek a papírjára. „ — Na most csomót kötök a Kovács kartárs önkritikájára, hogy el ne feletjse, mit ígért..." Igaz Kovács kartárs könnyen lehet, hogy nem vezető, egy beosztott az egyenlők közül, és az is tény, hogy a Ludastól távol állt az önkritika gyakorlása, mégis valamit jelez ez az ötletszerű hol ide, hol oda kacsintgató magatartás. Az eddigieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lap júniusig következetes támogatója volt a párt és a kormány pohtikájának. A júniusi fordulat után érzésünk szerint a lap a régi vonal híve maradt. Bizonyos esetekben azonban, és elsősorban ott, ahol az eredmények az új és a régi rezont egyformán dicsérik, elkötelezte magát az új út mellett. Következetességről beszélni még szeptember után sem lehet. Ugy tűnik a lap elfogadván az új politikát, az azt belülről megkérdőjelező kritikus szerepében lépett fel. Ma már tudjuk, hogy '53 második félévét, az '54-es évet és '55 elejét a Rákosi, illetve Nagy Imre nevével fémjelzett politika közötti harc jellemezte. Hogy ez '53 második felében is kristálytisztán látszott-e, érzékelhető volt-e a Ludas munkatársai számára nem tudható. Ha azonban a lap hangnemét, a témacsoportonként felmerülő ábrázolásokat, azok arányát vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy a szeptember utáni eszmei tisztázatlanságra utaló ellentmondásos jelek léte mellett döntő különbséget az évfolyam első és második fele között nem találunk. Az alábbiakban lássunk néhány példát a magánélettől még elválasztható, konkrétan politizáló, tehát gazdasági kérdésekkel foglalkozó karikatúrákból. Elemzésükkel kívánjuk bemutatni, hogy a két félév között gyakorlatilag alig érzékelhető a különbség. Első példánk legyen a már említett 12. sz. 2. lapján található „Egy magyar bányász otthonában" című rajz. Egy lakótelepi lakás szobájában látjuk bányászunkat családja körében. Felesé-