Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Humor és politikum. A Ludas Matyi 1948-as és 1953-as évfolyamainak elemzése

ge a jól megérdemelt vacsorához terít, kisfia pedig a még mindig bányászruhát viselő apját kérdezi: „ — Azt mondod apa, hogy 121%-ot teljesítettél, és ugyanakkor sztálini őrségen voltál. Hogyan lehet az?" „Ugy, hogy akiért őrségen voltam, az adta az erőt a jó munkához." - feleli a bányász. Látható a karikatúrából, hogy nem a munkafeltételek javítása, a magasabb bér, hanem olyan szellemi-ideológiai serkentők szükségesek a jó munkához, melyek tökéletesen kívül esnek a gazdaság körén. Ez a szemlélet, hogy minden probléma megoldása az ideológia megfelelő és helyes alkalmazásától várható, nemcsak ennek a karikatúrának a felfedezése, hanem a kor sajátja, gazdaságpolitikájának, ha tetszik egyik alaptörvénye. Ugyanennek a számnak ugyanezen lapján találjuk „A plébános közbeszól" című viccet, mely egyszerre foglalkozik az év során talán legtöbbször előkerülő témával, a beszolgáltatással, és a ritkán ábrázolt egyházi reakcióval. „Ne adja be a tojásokat inkább egye meg!" - hangzik a plébános úr javaslata egy hatalmas kosár tojással éppen elindulni készülő parasztasszony felé. „Nem tudok én annyi tojást megenni!" — szól a válasz. „ — Akkor ossza be. A felét adja nekem." — javasolja a pap. Alaposan megváltozott a hangnem a 14. sz. 3. lapján látható karikatúrán Zshos úrral, a kulákság megtestesítőjével szemben. 48-ban eleinte még az sem volt teljesen tisztázott, hogy negatív hős legyen-e. Első ábrázolása arról szólt, hogy ping-pong asztalokat állítsanak fel falun. A Ludasban ábrázolt sporteszköz Zshos gazda udvarára került. Ha az ábrázolás hordozott is magában esetleg kritikát (miért pont a kulák portájára került az asztal, nyilván ezt is kiügyeskedte magának) a gazda elismerését, a faluközösség előtti tekintélyének belátását is magában foglalta. Később az év folyamán a kérdés eldőlt, Zshos, hol gazdaként, hol úrként említve egyértelműen a nagy kulák, a reakció szekértolója szerepébe került. Csalafintáskodott, szabotálta a termelést, ezért a karikaturisták rendre megfeddték. Most Zshos úr vésztjósló képpel töpreng. „ — Vessek? Ne vessek?" — „Na Zshos úr, ha úgy határoz, hogy ne vessen, majd mi gondoskodunk róla, hogy ne nevessen." — figyelmezteti a töprengőt Ludas Matyi. Ugyanakkor a gyárakban folyik a harc a lehetetlenebbnél lehetetlenebb termelési eredmények eléréséért. A 14. sz. 7. lapja is a fantasztikus teljesítményekkel foglalkozik. Itt azonban az „élenjáró" mellé csatlakozik a derékhad is. Egy üzem versenytábIája előtt parolázik egymással az élmunkás és a kollektíva néhány szintén kiemelkedő képviselője. „ - Gratulálunk Pálos elvtárs, hgy 624%-os teljesítményével már 1956-os tervét teljesíti." - szól a csoport éppen kezet rázó tagja. „— En meg gratulálok maguknak, hogy az átlagos 120%kal túlteljesítették első negyedévi tervüket." - válaszol már-már olümposi magasságból a rekorder. Egyelőre sem a rajzolók, sem a vezetés nem vették tehát észre, hogy a tervek ilyen szintű túlteljesítése a lelkendező visszhang helyett más értékelést érdemelne. Sajátos, már-már misztikus jelentkezése ez a számoknak. Egyik oldalon a felelőtlen dobál ód zás a túlteljesítési %-ok számszerű eredményeivel, másik oldalon az az évszám, melynek eseményeihez az itt ábrázolt történések is hozzájárultak. Uj jelenség tűnik fel a 15. sz. 3. oldalán. Tulajdonképpen a '48-as évben már látott ember és természet egységének „továbbfejlesztéséről" van szó. „A falu határán" c. karikatúrán egy tehén és egy kotlós tyúk állítja meg gazdasszonyát. „ - Egy tapodtat se tovább Borcsa néni! Piacra van, beadásra nincs?!" — kérdi a tehén. Míg 48-ban a harkályok „lekopogták" a tervteljesítést, most az állatok ezt egyenesen számon kérik az embereken, gazdáikon. De az állatok nem csak kérdezni, büntetni, igazságot tenni is tudnak. A 47. sz. 5. lapján „A róka nem dőlt be" c. rajz alatt róka koma hóna alatt két tyúkkal elégedetten és kárörvendve távozik. A ház ablakából tehetetlen öregasszony fenyegetődzik. „Röhögnöm kell, Sára néni azt mondta a tanácsnál, hogy nincs beadnivalója. „ - mondja a róka. A 25. sz. 5. oldalán a %-ok bevonulnak a mezőgazdaságba is. ,JK legjobb helyre fordul" c. rajz, újabb jó példája ember és állat vállt vállnak vető küzdelmének bemutatására. A gazdasszony tyúkjait kéri fel a szapora tojásra, hiszen felajánlotta tojásbeadási tervének 110%-os túlteljesítését.