Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

a MNDSZ, s részben az MSZT) és a Hazafias Népfront munkájának összehangolása lekötötte a mozgalom vezetőinek figyelmét, de e formai kísérlet nem ért el tényleges eredményt, a párt pozitív befolyásának megerősödését a Hazafias Népfrontra.

42 1956. nyarán az MDP KV júliusi határozata nyomán a felhalmozódott belpolitikai feszültség valamelyest csökkent, azonban a politikai kibontakozás, a gyors, határozott cselekvés elmaradt.

43 Szeptembertől a felforrósodott politikai hangulat a Hazafias Népfronton belül is éreztette hatását. A HNF ugyan Apró Antal személyében szilárd meggyőződésű kommunista vezetőt választott az Országos Tanács jún. 16-i ülésén, azonban az egyes bizottságokban, s részben a népfront apparátusában is jelentkeztek a mind türelmetlenebbül változást sürgető követelések.

44 Ebben az időszakban Harrer Ferenc a következőkben foglalta össze álláspontját: ,,A Hazafias Népfront... lehetővé teszi, hogy ... aki alkotmányunkban lefektetett és megjelölt módokat őszintén elfogadja, az állami élet kialakításában cselekvőleg részt vehet, tehát a maga értelmével és munkájával is segítheti az ország egész népe, s így az ő boldogulására törekvő kormányzati tevékenységet. Ezt különösen a meglevő tömegszervezetekben helyet nem foglaló értelmiségi és kispolgári rétegek felé kell kifejezésre juttatnunk."

45 Ennek alapján javasolta a kormány és az országgyűlés munkájának elismerő, illetve bíráló megítélését, s célul a közfealadatok megoldásának jegyében folytatta tovább tevékenységét, szervezte a Budapesti Bizottság munkáját, olyan kérdések megvitatását véve tervbe, mint például a lakáshelyzet problémája.

46 De 1956. őszén szembetalálkozott Harrer igen komoly és felelősségteljes állásfoglalást igénylő kérdésekkel is. 1956. okt. 20-án a nem sokkal előbb létrehozott HNF társadalompolitikai és jogi bizottság ülése a szocialista demokrácia kérdését vitatta meg. Az ülésen a bizottság elnöksége által kidolgozott előterjesztésnek a szocialista demokráciára vonatkozó alaptézisei a következők voltak. A dolgozó nép aktív részvétele, ellenőrzése, befolyása nélkül szocialista demokrácia nem létezhet. Ezért a Hazafias Néprfont csak úgy működhet helyesen, „ha nem a dolgozók helyett lép fel, hanem, ha a dolgozók benne találják meg kívánságaik, érdekeik, elképzeléseik össznépi fórumát." Egyúttal hangsúlyozta, hogy „a párt vezető szerepe hányadó számunkra", de ennek nem a központi utasítások útján kell érvényesülnie, hanem a párt szellemi, politikai irányítása, élenjáró szerepe alapján. A népfront feladata a jelenlegi szakaszban — hangzott el -, hogy létre kell hoznia „egy valóságos népparlamentet, mint a magyar dolgozó nép politikai akarata szuverén megtestsítőjét." A népparlamentre vonatkozó elképzelés magában foglalta a HNF-nek azt a feladatát, hogy a választások során, minden egyes kerületben több képviselőjelöltet állítson, s ezek a jelöltek nyilatkozzanak a választóiknak politikai felfogásukról, céljaikról, munkamódszereikről, hogy ennek alapján lehessen választani közülük. Hangsúlyozta az előterjesztés, hogy nem a többpártrendszer újjáélesztéséről van szó, mivel a HNF a jelölés kizárólagos jogával rendelkezne, kizárná a szocializmus ellenes elemek jelöltként való fellépését. Másodikként az országgyűlési képviselőktől a beiktatásukkor dátum nélkül megírt lemondási nyilatkozatot követelő gyakorlat megszüntetését, a mentelmi jog biztosításának elvét szögezte le. A harmadik elv, hogy „... csak kivételes esetben legyen jogosult a kormány arra, hogy a parlament megkérdezése nélkül bocsásson ki olyan rendeletet, amely egyébként törvénybe tartozó területet érint", de ilyen esetekben is a parlament utólagos jóváhagyásával. Negyedikként a kormány parlamenti felelősségének problémáját tartja rendezendőnek, s végül a képviselők beszámolásra kötelezettségét, és nem megfelelő működésük esetén, a bizalom megvonása után, választások útján történő visszavonásuk elvét szögezte le. A jogi és társadalompolitikai bizottság előterjesztése a szocialista demokrácia garanciáját az előbbiekben felvázolt új parlament létrehozásában látta, fenyegetőnek érezve a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett politikai gyakorlat visszatérésének lehetőségét.

47 Az ülés elnöke hat pontban összefoglalva az elmondott gondolatokat vitára bocsátotta az előterjesztést.