Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

Az első hozzászóló Harrer Ferenc volt. Röviden összefoglalta a szocialista demokrácia tisztázatlannak mondott fogalmát jelezvén, hogy nem kíván polémiát folytatni róla. Eszmefuttatása végén a következőket mondotta: ,,A szocialista demokrácia alatt azt a demokráciát értjük, amely a maga területén a szocialista társadalmi rendet kívánja megvalósítani. Ezzel a téma el van intézve." A Hazafias Népfrontra vonatkozó véleménye hasonlóképpen kitérő jellegű, mint az előző kérdés alkalmával. A népfrontban az egyes társadalmi osztályok megfelelő képviseletét illetően teljes általánosságban mondta csak el, hogy „A Hazafias Népfront... a legszélesebb körű társadalmi szervezet, mert amint a demokrácia — mondjuk — formailag hivatalosan felöleli az egész népet, éppúgy a Hazafias Népfront igényt tart ugyanerre a szélességre..." A párt szerepéről szólva kiemelte az elnökségi előterjesztés ezzel kapcsolatos két alapvető gondolatát, miszerint nem lehet szó a pártok újjáélesztéséről, s az MDP befolyását pedig természetesnek fogadják el. Ebből azt a következtetést vonta le, ,,... hogy nem tudunk más társadalmi erőt az állami apparátussal szembeállítani, mint tényleg a Hazafias Népfrontot, összefogását valamenynyiünknek, mert ha nem ezt tesszük, akkor átjutunk a pártrendszerre." A pártot és a pártonkívülieket fogja össze a Hazafias Népfront, a párt pedig befolyását a Népfronton belül kell, hogy érvényesítse — mondta, majd néhány mondatban a továbbiakban visszatekintett a népfront elmúlt két évére. „Kiindult azzal, — mondta — hogy a párt tartózkodott, majdnem bojkottálta a Hazafias Népfrontot, most pedig az ellenkező oldalon van... annyha, hogy nekünk a beszámolókon felteszik a kérdést, hogy a párt parancsol-e a Hazafias Népfrontnak, vagy sem." Az igazság az — fejtette ki véleményét Harrer a párt és a népfront viszonyának általa megfelelőnek tartott formájáról, hogy a párt tagja a Hazafias Népfrontnak és azon belül a maga súlyával befolyásolhatja a Hazafias Népfront társadalmi szerepének kialakulását. A felmerült hat kérdéssel - közölte — parlamenti vonalon a jogi bizottság keretén belül is foglalkozni kívánnak. Tanácsolta, hogy a Hazafias Népfront alakítsa ki elgondolásait, „a parlamentarizmus reformálására milyen követelései vannak, ezeket indokolja meg, dolgozza ki, és azután másképp nem lehet ezt megoldani, csak úgy, hogy a jelenlegi parlament oldja meg, a népfront eljuttatja a parlamentbe, ott azután az illetékes szervek, elsősorban természetesen a jogi bizottság lesz hivatva ezeket mérlegelni, amennyire lehet érvényesíteni, hogy ezeket a kérdéseket világos választási törvényben dönthessék el." A felsorolt hat ponttal kapcsolatban az ülés elnökének rákérdezése után közölte, hogy „nagyjában egyetért", de nem volt hajlandó konkrétan állást foglalni, hivatkozott arra, hogy ezt csak az albizottságok javaslatainak ismeretében tartja aktuálisnak, valamint közölte, hogy fenntartja magának a jogot a parlament megfelelő fórumán való állásfoglalásra.

48 A további felszólalásokból kikerekedő kevésbé bürokratikus, a különböző társadalmi csoportokat megfelelőbben képviselő népfront koncepcióhoz nem fűzött további megjegyzéseket. A bizottság ülésén a népfront szűkebb körű elnökségét egyedül képviselvén. Harrer az országos elnökség véleményének ismerete nélkül, tulajdonképpen se pro, se kontra nem foglalt állást, döntését későbbi időpontra halasztotta. így, mint az ennek alapján várható volt a népfront megújításával, a parlament szerepével, és a személyes szabadság kérdéseivel foglalkozó albizottságok egyikébe sem választották meg tagnak az ülésen.

49 Az okt. 23-án bekövekezett események miatt ezek az albizottságok már nem kezdték meg működésüket. Harrer is meglepődve tapasztalta, hogy az általa összehívott sajtótájékoztatóra 1956. okt. 23-án délelőtt 1/2 1 1 h-kor egyetlen újságíró sem jött el.

50 Az 1956. okt. 23-át követő eseményekben a Hazafias Népfront nem játszott tevőleges szerepet. Erről Harrer a következőket jegyezte föl magának az események után, mintegy hevenyészve összefoglalva a történteket: „Szerencse (szerencsém) volt, hogy a HNF nem keveredett bele az ellenforradalomba. Ezt a fővezetésben megakasztotta, hogy Apró volt az országos szervezet elnöke... a budapesti bizottságnak pedig én (aki betegség és telefonhiány /miatt — B. G./ - nem volt megközelíthető) és aki nem voltam - (hajlandó