Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

az akcióprogram részei." 35 A javaslatot elutasították. Rákosi azzal az indoklással vetette el a javaslatot, hogy „... külön akcióprogramot kibocsájtani azután, hogy mondjuk hét hónapja volt a kongresszus, amely lényegében helyesen állapította meg a programot... olyan színben tüntetné fel a dolgot, mintha itt változás történnék, amit pedig senki sem akar... A végrehajtás közben voltak hibák, ezeket kijavítjuk." Harrer számára pedig — a szőnyeg alá seperve a problémákat, konkrét jó tanácso­kat adtak: ,,volna azonkívül egy nagyszerű feladat, amelyet Harrer elvtárs is ugyanolyan jól ismer, mint én, csak nem fog hozzá a Budapesti Népfrontbizottság: fővárosunk tisz­tábatétele, aminek vannak részben objektív akadályai, de részben népnevelés kérdése is. Gyönyörű feladat volna, ha azt tűznők magunk elé, hogy mondjuk egy éven belül rá­szoktatjuk a fővárosi lakosságot, hogy ne szemeteljen az utcán. ... szóval nem kell világ­raszóló programokat csinálni..." mondta Pongrácz Kálmán a Fővárosi Tanács elnöke; Szabó Pál a HNF országos elnöke pedig a gyümölcsöskertek ápolását tartotta hasonlóan fontos feladatnak, s ajánlotta a budapesti bizottság figyelmébe. 36 A Rákosi-csoport felül­kerekedését követően a Hazafias Népfront megtorpant fejlődésében. Küszködve keresett feladatokat magának, amelyek azonban csak formális jellegűek lehettek, hiszen a párt­vezetés abban az időszakban nem szánt komoly szerepet a népfrontnak. Olyannyira ella­posodott a Hazafias Népfront tevékenysége, hogy 1955. novemberében Rákosi már meg­jegyezte: a pártközpontból nézve az a benyomás, hogy a népfront mozgalom egy ki­csit elalszik." Ez ellen pedig a „nagyvolumenű" kérdésekben folytatott felvilágosító mun­kát javasolta. 37 (Értve ezalatt olyan kérdéseket, mint Magyarország ENSZ tagságának kér­dése, vagy a genfi értekezlet. Az ENSZ tagság jelentősége kétségtelenül nagy volt: megtör­te Magyarország nemzetközi elszigeteltségét, ám az élesedő belpolitikai válság körülmé­nyei között nem kerülhetett az országos figyelem középpontjába.) Ujabb politikai fordulatra az SZKP XX. kongrsszusa után került sor. A korábbi sú­lyos vétkei, főként a törvénytelenségek elkövetésében játszott szerepe miatt súlyosan szo­rongatott Rákosi az MDP KV 1956. márc. 12—13-i ülésén Ígéretet tett a politikai irány­vonal némi módosítására, s arra, hogy a munkásosztály vezetésével politikai tartalom­mal töltik meg a Hazafias Népfrontot. 38 1956. jún. 3-án jelent meg a minisztertanács 1046/1956. sz. határozata, az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről, amely után újabb racionalizálási javaslatok kerültek terítékre. Ezekre a változásokra érzékenyen rea­gált Harrer, s nem minden alap nélkül állította a HNF Országos Tanácsának elnökségi ülé­sén azt, hogy ,,... minden racionalizálási és bürokrácia csökkentési kísérlet hiábavaló, nem csökkenti, sőt esetleg még növeli is a zűrzavart, amelyet állami igazgatásunk ma elénk tár, amíg állami igazgatásunk elvi alapjait és követeléseit koncepciózusán meg nem állapít­juk." 39 Javasolta, hogy az államigazgatás elvi alapjahói és követelményehői hivatott szak­értőkkel tartsanak ankétot, s az ott kialakult véleményt terjesszék fel a kormány elé, kö­zölve egyúttal a HNF Országos Elnökségének állásfoglalását is. Az ankét megszervezésére és levezetésére pedig felhatalmazást kért,garantálva a sikeres lebonyolítást a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is. 40 Erdei Ferenc támogatta javaslatát, azonban Rákosi igen hatá­rozottan amellett foglalt állást, hogy a Hazafias Népfront ne tűzze naphendjére az állam­igazgatás kérdésének tárgyalását. Pongrácz Kálmán úgy vélte, hogy előbb kisebb kérdések­kel foglalkozzanak, s ha megerősödött a népfront, csak akkor kerüljön sor ilyen volumenű kérdések megvitatására. Nyomatékosan javasolta: „Ne most csináljuk". A határozott ál­lásfoglalás láttán Harrer nem vitatkozott tovább, visszavonult és minden kommentár nél­kül csak annyit mondott: „megnyugszom". Végül azt vetették fel, s ezt Rákosi is támo­gatta, hogy nem hivatalos formában vegyék fel Harrer Ferencet a kormányzat által létre­hozott, e kérdéssel foglalkozó bizottság tagjai közé, ezzel kárpótolva Harrert a taktikai okok miatt elutasított javaslata miatt. 41 Az ezt követő időszakban a Hazafias Népfrontot szervezési problémák kötötték le. Az Országos Tanács jún. 16-i ülésén a csatlakozó szervezetek (a magyar békemozgalom,

Next

/
Thumbnails
Contents