Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

az akcióprogram részei."

35 A javaslatot elutasították. Rákosi azzal az indoklással vetette el a javaslatot, hogy „... külön akcióprogramot kibocsájtani azután, hogy mondjuk hét hónapja volt a kongresszus, amely lényegében helyesen állapította meg a programot... olyan színben tüntetné fel a dolgot, mintha itt változás történnék, amit pedig senki sem akar... A végrehajtás közben voltak hibák, ezeket kijavítjuk." Harrer számára pedig — a szőnyeg alá seperve a problémákat, konkrét jó tanácsokat adtak: ,,volna azonkívül egy nagyszerű feladat, amelyet Harrer elvtárs is ugyanolyan jól ismer, mint én, csak nem fog hozzá a Budapesti Népfrontbizottság: fővárosunk tisztábatétele, aminek vannak részben objektív akadályai, de részben népnevelés kérdése is. Gyönyörű feladat volna, ha azt tűznők magunk elé, hogy mondjuk egy éven belül rászoktatjuk a fővárosi lakosságot, hogy ne szemeteljen az utcán. ... szóval nem kell világraszóló programokat csinálni..." mondta Pongrácz Kálmán a Fővárosi Tanács elnöke; Szabó Pál a HNF országos elnöke pedig a gyümölcsöskertek ápolását tartotta hasonlóan fontos feladatnak, s ajánlotta a budapesti bizottság figyelmébe.

36 A Rákosi-csoport felülkerekedését követően a Hazafias Népfront megtorpant fejlődésében. Küszködve keresett feladatokat magának, amelyek azonban csak formális jellegűek lehettek, hiszen a pártvezetés abban az időszakban nem szánt komoly szerepet a népfrontnak. Olyannyira ellaposodott a Hazafias Népfront tevékenysége, hogy 1955. novemberében Rákosi már megjegyezte: a pártközpontból nézve az a benyomás, hogy a népfront mozgalom egy kicsit elalszik." Ez ellen pedig a „nagyvolumenű" kérdésekben folytatott felvilágosító munkát javasolta.

37 (Értve ezalatt olyan kérdéseket, mint Magyarország ENSZ tagságának kérdése, vagy a genfi értekezlet. Az ENSZ tagság jelentősége kétségtelenül nagy volt: megtörte Magyarország nemzetközi elszigeteltségét, ám az élesedő belpolitikai válság körülményei között nem kerülhetett az országos figyelem középpontjába.) Ujabb politikai fordulatra az SZKP XX. kongrsszusa után került sor. A korábbi súlyos vétkei, főként a törvénytelenségek elkövetésében játszott szerepe miatt súlyosan szorongatott Rákosi az MDP KV 1956. márc. 12—13-i ülésén Ígéretet tett a politikai irányvonal némi módosítására, s arra, hogy a munkásosztály vezetésével politikai tartalommal töltik meg a Hazafias Népfrontot.

38 1956. jún. 3-án jelent meg a minisztertanács 1046/1956. sz. határozata, az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről, amely után újabb racionalizálási javaslatok kerültek terítékre. Ezekre a változásokra érzékenyen reagált Harrer, s nem minden alap nélkül állította a HNF Országos Tanácsának elnökségi ülésén azt, hogy ,,... minden racionalizálási és bürokrácia csökkentési kísérlet hiábavaló, nem csökkenti, sőt esetleg még növeli is a zűrzavart, amelyet állami igazgatásunk ma elénk tár, amíg állami igazgatásunk elvi alapjait és követeléseit koncepciózusán meg nem állapítjuk."

39 Javasolta, hogy az államigazgatás elvi alapjahói és követelményehői hivatott szakértőkkel tartsanak ankétot, s az ott kialakult véleményt terjesszék fel a kormány elé, közölve egyúttal a HNF Országos Elnökségének állásfoglalását is. Az ankét megszervezésére és levezetésére pedig felhatalmazást kért,garantálva a sikeres lebonyolítást a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is.

40 Erdei Ferenc támogatta javaslatát, azonban Rákosi igen határozottan amellett foglalt állást, hogy a Hazafias Népfront ne tűzze naphendjére az államigazgatás kérdésének tárgyalását. Pongrácz Kálmán úgy vélte, hogy előbb kisebb kérdésekkel foglalkozzanak, s ha megerősödött a népfront, csak akkor kerüljön sor ilyen volumenű kérdések megvitatására. Nyomatékosan javasolta: „Ne most csináljuk". A határozott állásfoglalás láttán Harrer nem vitatkozott tovább, visszavonult és minden kommentár nélkül csak annyit mondott: „megnyugszom". Végül azt vetették fel, s ezt Rákosi is támogatta, hogy nem hivatalos formában vegyék fel Harrer Ferencet a kormányzat által létrehozott, e kérdéssel foglalkozó bizottság tagjai közé, ezzel kárpótolva Harrert a taktikai okok miatt elutasított javaslata miatt.

41 Az ezt követő időszakban a Hazafias Népfrontot szervezési problémák kötötték le. Az Országos Tanács jún. 16-i ülésén a csatlakozó szervezetek (a magyar békemozgalom,