Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Szabó Klára: A fővárosi várospolitika 1950-1954. évi történetéhez

elvárt aktív tevékenységéhez a bizottságok aktívahálózata biztosított szervezett kerete­ket. Mennyiségi mutatókra figyelmve a tanács e téren is látványos eredményeket produ­kált. 1951-ben a fővárosi és kerületi tanácsok osztályainak irányításával 228 ÁB, 773 al­bizottság és 18 000 aktíva-, 1953-ban már 238 ÁB, közel 900 albizottság és több mint 32 000 aktíva vett részt a jelentések szerint egyes tanácsi feladatok ellátásában. Tényleges munkájuk megítélése a bőséges források ellenére sem egyszerű. A bizottságok tagjai a tanácsi munkával csak tevékenységük során ismerkedtek, kevés volt közöttük - több­nyire az ÁB elnöke — a szakember, így meghatározott, többnyire az osztály által kije­lölt feladatok végzésére voltak alkalmasak, törvényes feladatuk egészének ellátására idő­szakunkban csak törekedtek. Hogy a bizottságoktól — túlzott igénnyel — mit vártak el, azt úgy vélem jól mutatja a kerületi Begyűjtési ÁB-k feladatainak meghatározása: „A ke­rületi begyűjtési terv végrehajtásának, a beadási kötelezettség időben kivetésének és álta­lában a begyűjtés menetének ellenőrzése. Felvilágosító munkával, versenyek kezdeménye­zésével, a begyűjtés eredményességének elősegítése. Véleménynyilvánítás a termékek átvételével, szállításával, raktározásával kapcsolatos intézkedések ügyében. A felsorolt feladatok eredményes végrehajtásának biztosítása céljából széles körű aktívahálózat szervezése." 24 Valójában az ÁB-k adminisztratív teendőik mellett a tanácsi aktívákkal együtt dön­tően különböző feladatok ellenőrzésében vettek részt, lakólátogatásokkal tanácstagi beszámolókat, fogadóórákat készítettek elő, más szervekkel együtt társadalmi akciókat, munkafelajánlásokat szerveztek, s vitathatatlan szerepük a különböző mozgalmak — Tisz­ta Budapestért, Művelt Budapest, Budapest Virágváros - Budapest Békeváros mozgalom stb. — lebonyolításában. A fővárosi állandó bizottságokról szóló összegző jelentések rend­szeresen beszámolnak néhány kiemelkedő teljesítményről is, s mert úgy gondolom ezek az ÁB-k tényleges szerepéről is vallanak, említek meg közülük néhány jellemzőt : a XVII. ker. Oktatási ÁB vasárnaponként 200-250 gyerek számára szervezett mozilátogatás, a VIII. ker. Népművelési ÁB az építőipari szállásokon kultúrműsorral egybekötött ismeretterjesztő előadásokat szervezett, a XIII. ker. Oktatási ÁB Építsük, szépítsük iskoláinkat moz­galom keretében 310 000 Ft-os értékű javítási-tatarozási munkát vállalt, a XI. ker. Egész­ügyi ÁB javasolta a BVT-nek, rendezzen „munkásszállás hetet", s ennek keretében vizs­gálják meg az összes budapesti munkásszállásokat, a II. és XV. ker. Kereskedelmi ÁB megszervezte a kerület üzemeiben a társadalmi ellenőri levelező hálózatot — a jelentés időpontjában a II. kerületben már 400 levelező tag vett részt az ellenőrzésben, a XXII. ker. Pénzügyi ÁB 60 olyan lakost látogatott meg a kerületben, akiknek adóhátralékuk volt, a VII. ker. állandó bizottságok közösen vizsgálták meg a tanács költségvetését, s ennek során megállapították a tanácsi felügyelet alá tartozó Nemibeteg-gondozó Intézet­nél a gyógyszerekre dohányzott összeg magas, s így 500 000 Ft megtakarítást értek el, a VIII. ker. Ipari ÁB a kisiparosok ellenőrzésének eredményeként egy hónap alatt 45 kontárt leplezett le, egy másik kerületben ugyancsak a kisiparosok ellenőrzésekor az Ipari ÁB tagjai és az aktívák használaton kívüli kisipari gépeket fedeztek fel stb. Az ÁB tagok és aktívák társadalmi munkaként láttk el feladatukat, nyilvánvalóan azért sem sikerült folyamatos foglalkoztatásuk megoldása, de hozzájárult ehhez az is, hogy munkájuk mindig alárendelődött más érdekeknek és szempontoknak. Sok albi­zottság tevékenysége kimerült a megalakulásuk utáni egy-két akcióban, állandó a pa­nasz az ÁB tagok lemorzsolódása a gyakori személycsere, s amiatt, hogy több ÁB ülést a részvétlenség miatt nem lehetett megtartani. (Egy 1954. évi adat szerint az állandó bizottságok fele csak a nyilvántartásokban szerepel.) Az ÁB-k munkájának irányítása azonban kiemelt politikai feladata volt a tanácsnak, az osztályvezetőknek és a V. B. tagoknak, újabb szervezésekkel ezért nemcsak a lemorzsolódott tagokat pótolták, de növelni is sikerült az albizottságok és aktívák számát, s biztosítani, hogy az ÁB-k, — ha kisebb-nagyobb zökkenőkkel is — de legalább adminisztratív teendőiket ellássák.

Next

/
Thumbnails
Contents