Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Vadas Ferenc: A Közmunkatanács és a budapesti Dunapartok újjáépítése 1945-1948

gok terén mutatkozó nehézségeket elhárítani hivatottak, azonkívül gyakorlati támpontot nyújtanak a szükséges, illetve rendelkezésre álló munkaerő elosztására, a kapcsolatos szállítási kérdések megszervezésére és a kivitel tervszerű lebonyolítására, továbbá az előregyártás megindításához szükséges típusszerkezetekre nézve is gondolatokat vetnek fel, mégpedig olyan értelemben, hogy a szerkezetek közül minél több egyaránt alkalmazható legyen mind a magas, mind az alacsony házak építésénél." A feladat szokatlanul komplex volt, és szinte megoldhatatlan nehézségek elé állította a részvevőket. A 12 pontba foglalt pályázati feltételek is ennek megfelelően részletesek voltak. Nemcsak a beépítésre és magukra az épületekre kellett terveket készíteni, hanem a bebútorozásra is, valamint tipizálható ajtókra, ablakokra, födémekre, tartó- és térelhatároló elemekre, sőt vízvezetékre és csatornázásra is. A lakástípusok hasznos területét, a tervezett ágyak számát és az épületek köbtartalmát egyaránt ki kellett számítani, a típusszerkezetek számát ugyanígy. A rajzokhoz és számításokhoz műleírások mellékelését is elvárták. A kiírás megszabta, hogy a két lakótelepre csak együttesen lehet pályázni. De mivel témánkhoz a Duna-parti telep kapcsolódik, csak róla lesz szó. A pályázati feltételek szerint a beépítendő terület a Duna és a Közraktár utca között, a Ferenc József híd hídfőjétől délre és a Boráros téri hídtól északra fekvő sáv. Itt a lebontásra ítélt közraktárakon kívül még két épület állt: a Vámház és az Elevátor. Ezek sorsával kapcsolatban — mint látni fogjuk — a kiírás félreérthetően fogalmazott. A hely kiválasztását indolta, hogy „... városrendezésileg kevéssé megmozgatott terület és közelségénél fogva, valamint az a tény, hogy a Duna mellett fekszik, reprezentációs célokat is szolgál, propaganda jelentősége óriási és emllett egyezik a telekpolitikai elgondolásunkkal is."

79 A közraktárak lebontását már korábban is elhatározták, de akkor parkot terveztek a helyükre.

80 A pályázóknak a közösségi használatra szánt intézmények (üzletek, fürdő, mosoda, óvoda, kultúr-és étterem) elhelyezéséről is gondoskodni kellett, ezenkívül játszóterekről és zöldterületekről, összesen 500 lakás építését kellett megoldani. Alapterületüket meglehetősen tág határok között szabták meg: 45 és 150 m

2 között. A látképbe való beilleszkedés, a kilátás és a benapozás szempontjait is a pályázók figyelmébe ajánlották. Lehetővé tették az érvényben levő építési szabályzatok figyelmen kívül hagyását, de elvárták a kor társadalmi elveinek és lakáskultúrájának megfelelő megoldásokat. A kiírók korszerű funkcionális pályaművekre számítottak. A értékelés mindenekelőtt a lakhatóság szempontjait vette figyelembe,

82 így a funkciócsoportok kialakítását és kapcsolatát, az alaprajzot, a lakáson belüli közlekedést, a szellőzés, a világítás, a tájolás problémájának megoldását, a beb út orozhat óságot. Fontosnak tekintették az előregyárthatóság követelményét mind a lakástípusok, mind a szerkezetek terén — hiszen a pályázat egyik célja az volt, hogy másutt is felhasználható megoldások, ötletek merüljenek fel. A formai kialakításra nem voltak konkrét megkötések, de egyértelműen modern és amellett gazdaságos megoldást vártak el. Az épületek elhelyezését, egymáshoz való viszonyát és városképi megjelenését is figyelembe vették. A pályázatra 32 tervet küldtek be.

82 Az első díjat Olgyay Aladár és Viktor, valamint Sámsondi Kiss Béla közös terve, a másodikat a Gádoros—Gerle-Málnai—P

erczel—Perényi —Preisich team pályaműve nyerte. Ezenkívül négy tervet megvásároltak, ötöt megdicsértek. A pályázat egésze az elvárásokhoz képest csalódást okozott: ,,A beadott tervek - kevés kivétellel — meg sem közelítik a kívánalmakat."

83 A résztvevő építészek nem tudták (noha általában megpróbálták) jól alkalmazni a modern építészeti elveket. A funkciók szétválasztása, a helyiségek mérete és beosztása többnyire nem sikerült jól. A zsűri szinte mindenütt hiányolta a modern és eredeti szerkezeti megoldásokat. A tervek többnyire az előregyárthatóság követelményének sem tudtak megfelelni. Ezek a fő kifogások