Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Vadas Ferenc: A Közmunkatanács és a budapesti Dunapartok újjáépítése 1945-1948

gadta el. A tervből semmi sem valósult meg, a Lloyd-palotát sem sikerült megmenteni — a Közmunkatanács megszűnése után lebontották. Helyén ma az Átrium Hyatt Szálló található. A budai Láncdhídfő a pestihez hasonló súlyú városépítészeti problémát jelentett. Az itteni megoldást nehezítette a fürdőváros már elhatározott, de konkrétan még meg nem állapított terve, melyről nem lehetett tudni, hogy a környék mely részeire fog kiterjedni. Ez bizonytalanságot okozott. így a Lánchíd u. 8 — 10. helyreállítására több ízben sem adták meg az engedélyt, mert fel lehetett tételezni, hogy a majdani fürdővárosi sávba esik.

25 Volt is olyan elképzelés, mely az egész Duna-parti házsort megszüntette volna, és csak sétányt tervezett ide.

26 Ezzel szemben a városrendezési ügyosztály a hídfő beépítése mellett foglalt állást, mert nem része a fürdővárosnak, bár kapcsolatban van vele, és beépítése a Gellért-hegy és a Várhegy közötti területhez hasonlóan kívánatos, mivel „megfelelő ritmusát adja az építészetileg is hangsúlyozott pontoknak, melyek a Duna-parti látkép táji karakteréhez igazodnak, városias jellegű egységbe kapcsolják a tájelemeket".

27 A terv alapelve, ahogy Pogány Frigyes kifejtette: „A Várhegy képi egységét a híd környékének épületei nyugodt építészeti vonallal húzzák alá, s kötik be egyúttal a Víziváros jövőben, különösen a hegyoldalon fellazuló testébe."

28 A cél a korszerű beépítés, a forgalom, a történeti hagyomány és az esztétika szempontjainak egyidejű érvényesítése: ,,A hídfő környékének viszonylagos zártsága, az épületsor nyugodt vonala esztétikai követelmény." Az esztétikai szempontok az eredeti beépítés megtartását kívánták, a forgalom a híd és az alsórakpart közlekedésének szétválasztását, a hídfőnél pedig körforgalom kialakítását igényelte. A terv csak egy viszonylag szűk környék forgalmát kívánta a hídra vezetni, ez a kis áteresztőképesség miatt indokolt volt. A körforgalom létrehozásához a tér méreteit kismértékben növelni kellett, a környező épületeket pedig árkádosra tervezni. A Lánchíd vámépületeit sem hagyták volna meg, a híd helyreállítását ettől eltekintve eredeti formájában tervezték. A Fő utcát a két Clark Ádám téri saroképület kivételével ki akarták szélesíteni, a Vár lábánál intim parkot képzeltek el, a Duna-parton pedig sétányt a villamosforgalom megszüntetésével. Ez a terv valószínűleg a városrendezési ügyosztály legkiérleltebb alkotása. Gondosan figyelembe vette a hely természeti és történeti adottságait, apró nüanszokra is ügyelt, indokolása finom városesztétikai elemzés, igyekezett minél többet megtartani az eredeti atmoszférából, és ezt össze tudta egyeztetni a korszerű építészeti elvekkel. Az az elképzelés, mely a zárt térhatás megtartására törekedett, a modern és a hagyományos harmonikus ötvözetét tervezte, korát megelőző teljesítmény. A Közmunkatanács e korszakban készült tervei közül talán ez az, melynek meghiúsulása leginkább sajnálható. A városrendezési bizottság a terv lényegével egyetértett, de bizonyos kérdésekben erős vita alakult ki.

29 Volt, aki a körforgalom méretét és a tér területének megnövelését kevésnek tartotta, mások viszont a tér méretének bármiféle megnagyobbítása ellen foglaltak állást. Az árkádosítás kiterjesztése is szóba került. A bizottság végül azzal egészítette ki a javaslatot, hogy a körforgalom kívánatos, de a probléma végleges megoldása még korai. A tanácsülésen az észak -déli útvonal fontosságát és a körforgalom kérdésességét hangsúlyozták, de végül az FKT a körforgalom nagyobbítása mellett foglalt állást, a terv többi részét vita nélkül fogadták el. A Lánchíd újjáépítésének kérdése még egyszer napirendre került, noha a foganatosítás nem a főváros hatáskörébe tartozott. A híd ügye egy tanácstag kezdeményezésére merült fel, aki szerint „a minisztérium a legprimitívebb formában akarja kiszélesíteni a pillért" és emiatt félp, hogy megváltoztatják a híd hagyományos formáját: „tűrhetetlen az, hogy mindenféle hozzá nem értő emberek tönkretegyék ezt a szép klasszikus formájú hidat, és a városnak egy Ízléstelen hídja legyen." A felszólaló az elnöklő Harrer Ferenc válaszát nem vette tudomásul,

32 így felterjesztést küldtek a minisztériumhoz, hogy mivel a