Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Vadas Ferenc: A Közmunkatanács és a budapesti Dunapartok újjáépítése 1945-1948

A Sziget kétféle célt szolgáló részeit középen a park választotta volna el egymástól. A terv fő vonása tehát a funkciók minél tisztább elkülönítése a gyógyászati primátusa mellett. A gyógyfürdő-szálló-szanatórium komplexumot a megmaradó sportuszoda körül akarták kialakítani. A szállót dél felé néző, ívelt homlokzatú, háromemeletes épületnek szánták, a sziget majdnem teljes szélességében, üvegfallal, teraszokkal, virágokkal. A szobákból nem mindennapi panoráma tárult volna a vendégek elé. A szálló előtti terület, tehát a Margit-híd lejárója környékének forgalmát gyalogosokra akarták korlátozni. A nyolcemeletes szanatórium a hoteltől északra, rá merőlegesen épült volna. Mindkét épület a fedett uszodához és a tervezett vízgyógyintézethez és igazgatási épülethez csatlakozott volna úgy, hogy egy udvart zártak volna körül. Ez a megoldás a város közvetlen közelében biztosított volna nagyfokú elszigeteltséget, nyugalmat. Északon, a parksáv mögött a strand, bizonyos sportpályák, a szabadtéri színpad és más épületek is megmaradtak volna, vendéglőkkel kiegészülve. Az Ybl-féle fürdőépületet is meg akarták tartani, de leendő feladatát nem szabták meg. Fürdőnek, turistaszállónak, akár még vendéglőnek is el tudták képzelni. A terv - ha megvalósul — fő célját, a különböző funkciójú létesítmények teljes szétválasztását feltehetőleg elérte volna. Megvalósítására nem nyílt lehetőség. A városrendezési bizottság és a Közmunkatanács csak a következő évben tárgyalta a tervet.

8 Az ellenvetések általában nem a javasolt megoldás lényegét érintették, hanem az ellen tiltakoztak, hogy ez a tervezet megköti a sziget rendezésére, illetve a szálló felépítésére majdan kiírandó tervpályázat részvevőinek kezét. Végül mégis elfogadták a leendő rendezés alapjául. Noha a fürdőváros már egy éve minden elgondolásban szerepelt (Fischer — jelentése szerint — december óta foglalkozott a kérdéssel

9

), a létesítését rögzítő FKT határozat csak 1946. márc. 1-én született meg: „A Tanács... a budai Duna-part mentén fekvő területsávot a gyógyfürdőknek fürdővárosi elgondolásban való fejlesztésére... jelöli ki."

10 A területre vonatkozó teljes építési tilalomra — noha elhangzott ilyen indítvány — nem került sor. Granasztói Pál indoklása szerint azért, mert a fürdővárosi jelleg nem jelenti azt, hogy kizárólag fürdő- vagy idegenforgalmi épületeket lehet létesíteni, vagy helyreállítani a területen.

11 Az ide vonatkozó helyreállítási kérelmek elbírálása problémát jelentett, nem volt részletes városrendezési terv, mely eldönthette volna, mely épületek maradhatnak meg. Ilyen eset volt pl. a Belügyminisztérium tulajdonában levő Döbrentei utcai épület ügye, ahol a sérülések nem voltak súlyosak, de mivel a terület a fürdővárosnak szánt körzetbe esett, a kérdés függőben hagyását határozták el.

12 Később mégis engedélyezték a helyreállítást, de csak azzal a feltétellel, hogyha a minisztérium hajlandó a házat tíz év múlva kártérítés nélkül lebontani.

13 Hasonló esettel még fogunk találkozni. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél ez okból utasították el egy Duna-uszoda tervét, mert ,,nem illeszthető bele a Tanácsnak a fürdővárost illető elgondolásába"

14 A fürdővárost illető elgondolás az év második felében készült el.

15 Kiterjedt a főváros valamennyi jelentős ilyen jellegű területére, a budai oldal gyógyhelyeit összeköttetésbe hozta egymással. A Gellért -fürdőt egy újabb, 300 ágyas gyógyszállóval akarták bővíteni a Gellért-hegy keleti lejtője felé, a Bartók Béla útra pedig turistaszállót terveztek. Javasolták a rakpart felső szintjének parkosítását és ily módon a Tabánnal való kapcsolat megteremtését. A tabáni gyógykerületet a Rudas- és a Rácfürdő alkotta volna, a tabáni park egy részével. A Rudast a török-kori részek kivételével le akarták bontani, kisebb gyógyszállót terveztek a helyére. A nagy szanatórium-gyógyszálló komplexumot egymástól elkülönítve, de a fürdőépülettel összekapcsolva tervezték a Szent Imre-fürdő helyén, illetve a Duna-parton. A parkot a folyóig kívánták megnyitni. A tervezők az Erzsébet-híd kérdésében is állást foglaltak: hídfőjét északabbra, pályá-