Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

83. Szűcs János: A népbíróságok létjogosultsága és működése. Az SZDP Igazságügyi Szocialista Szemle, Bp. é.n., 9-10. 84. Zöld Sándor: Tisztogatás és leépítés a közigazgatásban Társadalmi Szemle, Bp., 1946., aug. szept. 620-621.1. évf. 8-9. sz. 85. Az amerikai fővádló, Jackson nem tekintette Magyarországot a németek által megszállt országnak, a németekkel szembeni vádiratban 1944. márc. 19-nek nem tulajdonított jelentőséget. Ez egyik magyarázata a német háborús bűnösök kiadatása sikertelenségének. 86. Beér János: i.m. 431-438. 87. Zinner kézirat 80. és Major Ákos közlése. Bibó István : Harmadik út (Politikai és történeti tanulmányok) Róma, 1960. 335-336. A zsidókérdés Magyarországon. Ez utóbbit újabban ld.: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Szerk. Hanák Péter, Bp. 1984. c. kötetben. 88. Sulyok Dezső: A magyar tragédia I. (A trianoni béke és következményei) Newark, 1954. 523 — 524. 89. BFL Budapesti Népbíróság Elnöki iratai 1946. Ein. VIII. B. 7/3. jkv. 90. U.o. Személyi adatlapok. 91. A táblázatban a munkáspártoknál tüntettem fel a szakszervezetek delegáltjait. Szabó Imre: Népi demokráciánk jogi feladatai, Bp., éji. 18—19. 92. BFL a Balassagyarmati Népügyészség elnöki iratai. A népfőügyész 1946. Ein. I. 50. körrendelete a népbíráskodási eljárás népügyészségi szakaszában észlelt eljárási szabálytalanságok megszüntetése tárgyában 1946. febr. 6-án; a népfőügyész 1946. Ein. I. c. 45. körrendelete a hathatósabb vádképviseletről; Budapesti Népügyészség Elnöki iratai 1946. Ein. I. c. 70. Az elsőfokú ítélettel szembenijogorvoslat. 93. A statisztikák együttes feldolgozását nehezítette, hogy időszakosak voltak, illetve esetenként valamennyi, máskor viszont csak egy bíróság adatait közölték. Továbbá problémát okozott, hogy egyszer ,,ügy "-ben, másszor ,,fő"-ben adták meg az adatokat. 94. 1945-1949 időszakából a legjelentősebb statisztikák részletesen az alábbiak : 1945: A Világ, Bp., 1945. júl. 7. (Jún. 20-ra); INGY Napló, 93. Kádár János felszólalása (szept. 11-én); Lukács Tibor i.m. 144-149. (okt. 10-re). 1946: Szálai Sándor: ítél a magyar nép! Bp., 1946. 13. (jan. 31-re); UMKL Külügyminisztérium iratai Békeelőkészítő Osztály iratai Béo/987/1946. és Béo/1.474/1946. (febr. 28-ra és ápr. 30-ra); Lukács Tibor i.m. 146. (szept. 194g) BFL Szolnoki Népügyészség Elnöki iratai 1947. Ein. 12. c. 30. és NGY Napló V., Bp., 1952., 906-918. Ries 1947. febr. 25-i beszéde (1946 összes). 1947: NGY Napló, V. Bp., 1952., Faragó László felszólalása 1947. febr. 21-én (febr. 21-ig); Sulyok Dezső i.m. 546. A szerző Lévai Jenő adataira hivatkozik - szept. 30-ig. Berend György: A népbíráskodás. Szeged, 1948., 178. (márc. l-ig). 1948: Lukács Tibor i.m. 147. és 438^441. A szerző Kovács Kálmán egykori OL-(jelenleg UMKL) beli adatgyűjtését abszolutizálta, s egyes hiányzó adatokat elhanyagolhatónak, illetve kikutathatatlannak minősített: ,,... továbbá irattári vagy levéltári kutatásból sem remélhető eredmény..." E megállapítás korrekcióra szorul, (jan. 31-re.) 95. Hivatkozott kéziratban térek ki a statisztikákkal kapcsolatos forráskritikára. 96. Szálai Sándor i.m. 13. Az eltérés hanyagolható. 97. Szűcs János i.m. 9-10. A közölt időpont - a szerző szerint - 1946. végi adatokat tartalmaz. 98. Berend György i.m. 178. Az adat 1948. márc. 1-i, lényegi eltérés nem lehet 1947. dec. 31-hez viszonyítva, kb. másfél hó információi torzíthatják. 99. Lukács Tibor:ijn. 147. és 438-441. Az adatok kelte: 1949. jan. 31., elhanyagolható különbség, hasonló 1945-höz.