Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

nem a belpolitikai csatározás egyes szakaszainak és területeinek, külpolitikai vonatkozásának bemutatására is. Kevésbé voltak felhasználhatók a marxista történetírás eddig megjelent monográfiái és forráskiadványai. Kivételt ez alól - a jogászok által írt, alapvetően nem történeti jellegű munkákat nem számítva - csak Korom Mihály monográfiája és a BFL 1945 utáni korszakkal foglalkozó dokumentumkötetei jelentettek. (Korom Mihály:Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944-1945) Bp., 1981., valamint Források Budapest múltjából IV. Források Budapest történetéhez 1945-1950. szerk..: Gáspár Ferenc. Bp., 1973.,(a továbbiakban:Források IV.) és a Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945 — 1946., szerk. : Gáspár Ferenc és Halasi László, Bp., 1975., (a továbbiakban: BNB jkv.)). Ugyanakkor a korszak egykori résztvevőinek személyes közlései, visszaemlékezései sokban segítettek a korszak kutatójának. Itt szeretnénk köszönetet mondani Major Ákosnak, a Budapesti Népbíróság első, majd a Népbíróságok Országos Tanácsa elnökének, Timár Istvánnak, a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Politikairendészeti Osztálya és jogutódai egykori magas beosztású vezetőjének személyes közléseikért, megmaradt dokumentumaik, írásos emlékeik rendelkezésemre bocsátásáért. 2. Lásd ezekre, valamint a B-listára a tervezett Budapest története VI. kötethez készült előtanulmányt. Zinner Tibor: A Horthy-Magyarország fasiszta maradványainak felszámolása az 1940-es évek második felében, különös tekintettel az ország fővárosára, Bp. 1981. BFL őrizetében, 1 — 180 kézirat (a továbbiakban : Zinner kézirat) 3. Ránki György : A második világháború története., Bp. 1973., 379. 4. Halmossy Dénes:Nemzetközi Szerződések 1918-1945. Bp., 1966., 548-549. 5. Teherán, Jalta, Potsdam. Dokumentumgyűjtemény, 2. bőv. kiad. Bp., 1972., 166. és 183. 6. MTI Házi Tájékoztató, 1944. júl. 15. 7. Foreign Relations of the United States. Diplomatic Papers, (a továbbiakban: FR) 1944. III. k. Washington, 1966,883-887. 8. U.o. 891—892. A tervezet 9. pontja foglalkozik a háborús bűnösökkel. 9. Magyar—brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll., sajtó alá rend. és a bev. tan.-t írta: Juhász Gyula, Bp., 1978., 158-159. 10. Kovács Imre: Kiugrási kísérletek a II. világháborúban. II. Kelet felé. Uj Látóhatár, München, 1963., 3. sz. 257. 11. Korom Mihály i.m. 205. 12. Országos Levéltár (a továbbiakban OL) Filmtár 14.086. MMK= Moszkvai Magyar Küldöttség. 13. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944—1948. Szerk.: Rákosi Sándor és Szabó Bálint, Bp., 1967. 24. és 29. (a továbbiakban MKP4-SZDP) 14. Korom Mihály i.m. 248-251. Közölve: MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban: Pl Arch.) 274—7/1. iratanyag alapján. 15. Ld. majd a kiadatásoknál írottakat. 16. Egyes visszaemlékezők szerint a Rajkék által készített október eleji program megfogalmazásáról Apró Antal is tudott, aki Szegedre érkezve ezt a koalíciós program készítőivel is közölhette, s - valószínűleg - így került bele abba a „felelős" bűnös megfogalmazás. 17. Az 1944. december 2l-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre költözött Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója (a továbbiakban: INGY Napló) Bp., 1946., 23-24. Az új magyar Ideiglenes Nemzeti Kormányról és programjáról Carlyle A. Macartney professzor memorandumot készített, amit az angol külügyi vezetők eljuttattak a State Departmentbe. Ebben a neves magyarszakértő kitért a háborús bűnösök felelősségre vonására is. (Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol-amerikai levéltárak forrásainak tükrében, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX. (a továbbiakban: HBmL IX.), Debrecen, 1982.170.)