Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

18. MKP4-SZDP 49-50. Közlemény az MKP Központi Vezetőségének üléséről, Debrecen, 1945. január 5. 19. A tanulmányban terjedelmi okok miatt nem térhetek ki egy igen lényeges frazeológiai-tartalmi kérdéskör megválaszolására, arra, hogy miképpen alakult 1944 őszétől a „fasiszta maradványok — háborús bűnösök—népellenes bűnösök—hazaárulók-reakciósok" fogalomkör, illetve egyes meghatározása mind a koalíciós, mind a koalíción kívüli pártok napi és stratégiai állásfoglalásában. „Fasiszta maradványok "-on a továbbiakban az 1945-1949 között keletkezett ún. antifasiszta rendeletekben és törvényekben meghatározott bűncselekmények elkövetőit értem. 20. Korom Mihály i.m. 472. 21. Néplap, Debrecen, 1944. dec. 24. Valentiny igazságügyminiszter előző napi nyilatkozata. 22. Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945 — 1947. Bp., 1982., 18. 23. FR IV. k. Europe, 978. 24. Magyar-szovjet kapcsolatok. Dokumentumok 1945-1948. Bp. 1968. 38. 25. Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945 — 1950) Bp., 1979. 95. 26. Timár István személyes közlése. 27. Balogh Sándor-Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon (1944—1948) Bp., 1977., 162. Ld. még a 3—4. és 11. pontokat. 28. UMKL Külügyminisztérium iratai. Békeelőkészítő Osztály iratai (Bé/453/1946.) Ismeretlen szerző tanulmánya a háborús bűnösökről. 29. A néptörvényszék elnevezése a büntetőtörvényszék „népi" módosításával történt, de csak egyetlen perben hívták így a népbíróságokat. Az Imrédy-per iratai között van egy tanulmány, amely a „Népbíróságokról és az esküdtszékről" értekezik. A szerző az új típusú jogi fórum ideiglenes voltának hangsúlyozása mellett annak politikai fontosságát emelte ki, hogy ,,... ítélkezésében a politikai szempont az uralkodó". Valószínűleg Angyal Pál a szerző, mert egy 1914-ben írt tanulmányára hivatkozik. Ez 1915-ben jelent meg ,,Esküdtszéki tanulmányok" címmel. 30. BFL Szolnoki Népügyészség Elnöki Iratai. 1945. Ein. 1. a. 35/6. 72.585/1946. IM.X. Az első fokú ítélettel szembeni jogorvoslat bejelentésénél a népügyészség által követendő irányelvek. 31. A népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. sz. és az azt kiegészítő 1440/1945. M.E. sz. rendelet szövege és magyarázata. Bp., 1945., 26—36. Magyarázatokkal ellátta Ries István, a NOT tanácsvezetője, az előszót írta Major Ákos, a Budapesti Népbíróság vezetője. Dr. Lukács Tibor i.m. megfelelő részeiben választ ad a népbírósági hatáskör, az illetékesség, az eljárás, a népbíróságok összetétele, a felettes hatóságok, az újrafelvétel kérdésére. 32. Népbírósági Közlöny, Bp. 1946. jan. 5. 1. II. évf. 2. sz. 33. Ságvári Ágnes: Népfront és koalíció Magyarországon 1936-1948. Bp., 1967., 112. 34. INGY Napló 25. Révai József 1944. dec. 22-i beszéde. 35. Miskolcon 1945. jan. 2-án, Gyulán 1945.jan. 13-án, Debrecenben 1945. jan. 15-én indítványozták a helyi népbíróság megalakítását. 36. BFL Major Ákos: Igazságszolgáltatás - jogalkalmazás — politika 1928-1978. Visszaemlékezéskézirat, Bp., 1980., 76-97. 37. így jött létre több vidéki népbíróság. L. Zinner kézirat. 38. Az esztergomi Népbírósággal együtt a 24 népbíróság különböző időtartammal 1945 elejétől 1950. április l-ig állt fenn. Leghamarabb az Esztergomi, legkésőbb a Szegedi Népbíróság szűnt meg. A Berettyóújfalui Népbíróság érdemi munkát nem végzett, az Esztergomi Népbiróság 1945. máj. 4. és 1946. okt. 4. között működött.