Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

bíróságok munkájának értékelésekor azonban szólni kell arról is, hogy a fasiszta maradványok felszámolása mellett egy sajátos tendencia is kezdetét vette. Frakciósok, jobboldali szociáldemokraták kerültek a vádlottak padjára, közülük egyesek ellen távollétükben folytatták le az eljárást. Még nem volt sem 1948, sem 1949, még nem születtek meg a Tájékoztató Iroda közvetve a népbíráskodásra is kiható káros döntései, de megkezdődött a konstruált perek - ha méreteiben elenyésző és a későbbieknél enyhébb ítéleteket hozó időszaka. Nem a Rajk—Brankov-pérrel vette kezdetét a koncepciós ügyekbeli bíráskodás Magyarországon. Rajk és társai ítéletéhez az első fokú népbíráskodás tragédiája, az egész népbíráskodás erkölcsi devalválódása kapcsolódik, a Budapesti Népbíróság ugyanis ezzel az ítélettel fejezte be tevékenységét, s az ugyancsak tragikus sorsú (később öngyilkosságot elkövető) dr. Jankó Péter, aki Szálasi és társai, majd a Magyar Közösség pereiben a népi demokrácia érdekeit védelmezve hozott halálos ítéleteket, 1949 őszén Rajk László és társai perében is három — a későbbiekben végrehajtott — halálos ítéletet hirdetett ki. A munkáspárti sikerek és a tömegmozgalmak összefüggéseit történetírásunk már feltárta. E sikerek eléréséhez azonban az MKP és a haladó erők igénybe vehették a törvény szigorát is. Az 1946: VII. t.c. fokozatosan kiküszöbölte a népi demokratikus átalakulás gátjait". Az ötös tanácsok váltak 1946 tavaszától a népi demokratikus forradalom győzelmét óhajtó erők egyik fontos fegyverévé. A koalíciós alapon hozott ítéletek lehetőséget teremtettek a pártatlan „pártharcokon felüli" bíróság nimbuszának kialakulásához és elterelték a figyelmet azokról a visszásságokról, melyeknek kezdeti jelei mind a vizsgálati, mind az ügyészségi fázisban már kitapinthatók voltak. Az a negatív tendencia, amely a politikai ellenzék munkásmozgalmon belüli és azon kívüli képviselőit a vádlottak padjára juttatta (az esetek többségében koncepciós per formájában), az 1945/1946-os esztendők fordulóján vette kezdetét, s az 1950-es évek elején jutott el a csúcsra. Az „éberség" korszakának egyik káros következménye az lett, hogy az. ellenség párton belüli keresése miatt nem történt meg a fasiszta maradványok következetes felszámolása. A munka dandárját azonban az 1945 — 1950 között működött népügyészségek, népbíróságok végezték. Lehetőség nyílt számukra, hogy nemcsak a fasiszta maradványok felszámolásában, hanem a népi demokratikus forradalom győzelme előkészítésében is részt vegyenek. Ez lett egyúttal gátja annak, hogy feladataikat a legteljesebben elvégezzék. Ennek ellenére ítéleteik — párosulva az egyéb közigazgatási intézkedésekkel - alapjaivá váltak a népi demokrácia győzelmének. Hibáik, torzulásaik egyaránt következtek a kor belső és külső összetevőiből. A népi demokratikus forradalom jogi letéteményesei voltak, ítéleteik lelkesítettek és elkeserítettek, társadalmi-politikai viharok alapjaivá váltak. A kritizálok serege azonban eltűnt a történelem süllyesztőjében, míg az olyan sokat bírált intézmény eredménye megmaradt, s a szocialista fejlődés egyik legbiztosabb talpkövévé vált, az „ítél a nép" szelleme viszont átmenetileg eltorzult. Jegyzetek 1. A munka forrásbázisait a BFL-ben őrzött népügyészségi és népbírósági elnöki, peres és ügyviteli iratok mellett alapvetően a más szerveknél és levéltárakban — elsősorban - zárt anyagként kezelt iratok adták. így az UMKL-ben levő 1945-1949 közötti időszakból származó igazságügyminisztériumi, népfőügyészségi és NOT-ra (Népbíróságok Országos Tanácsa) vonatkozó iratok, valamint a korabeli országos főhatóságok jelentései, körlevelei, rendelkezései és utasításai. Nagy segítséget jelentett az OSZK Zárolt Kiadványok Tárából az emigráns sajtó- és könyvészeti anyag, valamint a magyar eseményeket tárgyaló külföldi sajtó. Az 1940-es évek második felének hazai folyóirat és újság termése nemcsak lehetőséget kínált az egyes ügyek helyes értékelésére, ha-