Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

A NOT tanácsainak az első fokú népbírósági ítéleteket súlyosbító ítéletei 1945-19501fő Időpontok Tanácsok I.SZ. 11.sz. (IIJZ. IV.sz. V.sz. VI.sz. 1945. IV. 23. 1946. XII. 31. 76 93 194 111 1 1947.1. 1. 1947. XII. 31. 18 33 50 — 101 16 1948. 1. ! . 1948. XII. 31. 174 135 1 18 202 107 1949. I. 1 . 1949. XII. 31. 1 19 143 190 432 127 Összesen: 2442 fő 387 404 552 636 446 17 összesítő táblázat a NOT tanácsainak enyhítő és súlyosbító ítéleteiről 1945-19501fő

1 '

7 TanáEnyhítő ítéletek Súlyosbító ítéletek Tanácsok 1946. 1947. 1948. 1949. 1946. 1947. 1948. 1949. száma XII. 31. XII.31. XII. 31. XII.31. XII.31. XII.31. XII.31. XII.31. I. sz. 319 106 233 266 76 18 174 119 II. sz. 247 30 113 383 93 33 135 143 III. sz. 353 197 268 308 194 50 118 190 IV. sz. 266 — 160 435 2 — 202 432 V. sz. 233 324 97 458 1 11 101 107 127 VI. sz. 19 177 — 1 16 — Összesen: 1437 834 871 1850 477 218 736 1011 tettesek büntetésén, hanem az is, hogy az antifasiszta radikalizmus túlzásaival szemben a törvénykezés tisztaságát is védte. Hitelt érdemlő választ a NOT elé került ügyek egyedi áttekintése adhat, ez további kutatás feladata. A népbíráskodás apályával együtt az enyhítések száma is csökkent, majd a későbbiekben ismét növekedett. A tanácsok egyenkénti tevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb enyhítést a III. és V. sz. tanácsok hozták, viszont súlyosbítást kimondó ítéleteiket egybevetve a két tanács között már van különbség. A III. sz. tanács több mint kétszer annyi enyhítést hozott ítéleteiben, mint súlyosbítást, míg az V. sz. tanácsnál a különbség érzékelhetően nagyobb. A legtöbb súlyosbító ítélet meghozatala a IV. sz. tanácshoz fűződik. A NOT koalíciós fellépése, az ott működő szakbírák tudása, politikai elkötelezettsége azt is jelzi, hogy a népbíráskodás keretei között, a laikus népbírák pártorientáltságán keresztül egy olyan tendencia is kezdetét vette a népbíráskodásban 1946 tavaszától, amely sok esetben már nem az antifasiszta számonkérésben és megtorlásban, a demokratikus államrend és köztársaság megvédésében, hanem a munkásmozgalomban frakciósnak vagy annak minősített személyek bebörtönzésében, a népi demokratikus átalakulás mi-