Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra
Nyugat-Magyarország 8 638 fő 14.53% Dél-Dunántúl 8 184 fő 13.77% Északkelet Mo. 5 586 fő 9,39% Dél-Alföld 6 852 fő 11,52% Központi körzet 30 169 fő 50,76% A Győri, Soproni, Szombathelyi. Veszprémi, Zalaegerszegi Népbíróság területe A Kaposvári, Nagykanizsai, Pécsi és Szekszárdi Népbíróság területe A Debreceni, Miskolci, Nyíregyházi és Sátoraljaújhelyi Népbíróság területe A Bajai, Gyulai és Szegedi Népbíróság területe A Balassagyarmati, Budapesti, Egri, Esztergomi. Kalocsai. Kecskeméti, Székesfehérvári és Szolnoki Népbíróság területe. 104 A felelősségre vonás a legjelentősebb a Központi körzetben volt. A főváros szélsőjobb centrum szerepe, a Budapest környéki német nemzetiségűek gyűrűje és a törvénykezés hatékonysága magyarázza ezt. Budapesten kerültek a nép törvényszéke elé a háborús főbűnösök és a legjelentősebb bűncselekményt elkövetők, attól függetlenül, hogy a büntettet máshol követték el. A Budapesti Népbíróság elé 24 835 fő került. Az országos és a budapesti adatok a büntetés mértékét tekintve: Szabadságve sztés büntetésben részesült - 1 évnél kisebb büntetésben: 1 - 5 évig terjedő büntetésben: 5-10 évig terjedő büntetésben: 10-15 évig terjedő büntetésben: életfogytig tartó büntetésben: internálásban részesült: Kényszermunka 3 évig terjedő büntetésben 3-5 évig terjedő büntetésben 5-10 évig terjedő büntetésben 10-15 évig terjedő büntetésben életfogytig tartó büntetésben: országosan 12 629 fő 9 366 fő 1 355 fő 481 fő 167 fő 16 fő 249 fő 548 fő 594 fő 576 fő 315 fő ebből budapesti 4 082 fő 4 538 fő 874 fő 343 fő 141 fő 16 fő 1 28 fő 341 fő 348 fő 441 fő 248 fő A magyar népbíróságok 477 főt ítéltek halálra a háborús és népellenes bűnösök közül, akikből 189-et végeztek ki, a további ítéletet módosították. Budapesten ebből 384-et mondtak ki, s 146-ot hajtottak végre. Az országos és budapesti adatok egybevetéséből nyilvánvaló, hogy amennyire a szélsőjobboldali politikai mozgalmak Budapestre koncentrálódtak, úgy a büntetések is itt voltak a legsúlyosabbak. Valamennyi kirótt marasztaló ítélet közel felét az egy éven aluli ítéletek teszik ki, s az ötéven aluü büntetések aránya is 35% körüli. Az a tény, hogy az összes háborús és népellenes bűncselekménnyel gyanúsított személy közül csak minden másodikat marasztalták el, s a velük szemben kiszabott büntetések zöme enyhe volt, s az ötéven felüli ítéletek (a halálos ítéletekkel együtt) nem érik el a négyezret, cáfolja a korabeli hazai és későbbi külföldi nézeteket 105 , melyek szerint a magyar népbíróságok „véreskezűek" voltak. Mivel magyarázható, hogy minden második elítélt egyéven aluli ítéletben részesült; mi az oka az elsőfokú népbírósági ítéletek enyhe mértékének? Az egyik ok az volt, hogy a népbíróságok a koalíciós küzdelmek során a politikai harc színterévé váltak, s ez főleg azokban az ítéletekben mutatkozott, ahol az enyhébb ítélet egyszerre több pártnak is érdeke volt. A másik ok az volt, hogy az elkövetett bűncselekményekre eleve nem lehetett
