Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

elérte a felszabadulás előtti állomány 60%-át (szemben a kezdeti 40%-kal). sikerült megoldani az élelmezést (szemben az egyik napról a másikra történő élelmezéssel), újjászerveződött a közegészségügyi közigazgatás, a Fertőtlenítő Intézet elvégezte valamennyi potenciális járványgóc (gettó, kórházak, szükségkórházak, gyermekotthonok) fertőtlenítését és ezzel együtt megelőzte a járványok kialakulását, a régen működő 4 nemibeteggondozó intézet mellett további 6-ot állítottak munkába, visszaszorítva ezáltal a nemibetegségek nagyfokú elterjedését. A közellátás terén is a kezdeti spontán jellegű lépéseket

26 rövid időn belül szervezett intézkedések követték. Az SZDP törekedett minél több népkonyha, menza felállítására, a működőképes éttermeknek a közellátás céljaira történő felhasználására. Ez a törekvés — noha voltak eredményei és viszonylag sokak számára biztosított némi élelmet nem jelenthetett megoldást. A közellátási gondok enyhítését célzó munkában szoros együttműködés alakult ki a két munkáspárt között. Ez kifejezésre jutott egyrészt abban, hogy a Közellátási Kormánybiztosság vezetője Vas Zoltán, helyettese pedig Hajdú Ernőné lett, aki - miután Vas Zoltán foglalta el a polgármesteri széket - lényegében vezette a Kormány biztosságot,

27 másrészt pedig a munkáspártoknak a közellátás gyakorlati javítására tett javaslataiban. E javaslatok között említést kell tenni az 50 millió P értékű rövidlejáratú közellátási kölcsönről, amelynek nagyobbik részét a dolgozók fizették és, amely sokat segített a legszükségesebb élelmiszerek beszerzésében. A kötvények szavatosságát és fedezetét jelezte, hogy azokat mind az adóhivatalok, mind az üzletek, mind a háztulajdonosok elfogadták fizető eszköz gyanánt. A kölcsönt egyébként már májusban visszafizették. A munkáspártok másik fontos javaslata volt, hogy használják fel a fővárosban található, megművelésre alkalmas földeket és közterületeket (Lóversenypálya, játszóterek, kertesés földes udvarú lakóházak) zöldség- és főzelékfélék termesztésére. E javaslat gyakorlati megvalósításával a főváros is hozzájárult saját ellátásához. Hiába volt azonban minden erőfeszítés, a közellátás továbbra is állandó gond maradt, amit még tovább fokozott a feketepiac megjelenése és egyre növekvő mérete. A dolgozó tömegek a feketepiac árait nem tudták megfizetni, viszont a viszonylagos árubőség, egyesek ebből fakadó gyors és nagymérvű meggazdagodása, érthető módon felingerelte a dolgozókat. Az SZDP és vele együtt az MKP is azonnal felvették a harcot a feketézés ellen, bár látták, hogy az igazi sikert csak a közellátás megfelelő szintje, a bőséges áruellátás hozhatja meg. A Frakció és a Fővárosi Végrehajtóbizottság éppen ezért akkor, amikor közösen a párt vezetőségéhez fordultak — hogy az hívja fel a kormányt és Budapest polgármesterét a feketekereskedelem letörésére - rögtön hozzátették, hogy a probléma egyszerű rendeleti úton nem oldható meg. Javaslatot tettek olyan szerv létrehozására, amely minden haszonszerzésre való törekvés nélkül kizárólag a közellátást tartaná szem előtt. Mivel azonban a javaslat - éppen az áruhiány miatt - gyakorlatilag nem volt megvalósítható, a munkáspártok hétpontos követelést állítottuk össze a közellátás megjavítására és a feketepiac megfékezésére. A követelések tartalmazták a ..kiskert-akciók" minden erővel történő támogatását, a közellátásra jogosultak jegyzékének rövid időn belül való felülvizsgálatát, új sertéshizlaldák létesítését és a régiek helyreállítását, a piacok és vásárcsarnokok újjáépítését és újabbak építését, az élelmiszerárusító helyekre vonatkozó egészségügyi rendszabályok betartásának folyamatos ellenőrzését, a meglevő élelmiszerüzemek mellett új üzemek létrehozását, az árurejtegetők, feketézők és spekulánsok megrendszabályozását.

28 Súlyos és mielőbb változtatást igénylő terhet jelentett a fiatal demokrácia számára a Horthy-rendszer oktatási öröksége. Az SZDP tisztában volt azzal, hogy „minden politikai és gazdasági erőfeszítés meddő marad, ha a legnagyobb erő: a lélek felett gyakorolt