Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

„demokratikus közigazgatás megköveteli az önkormányzati gondolat minél szélesebb síkon való kiépítését."

12 (Vas Zoltán megítélésénél egyidejűleg figyelemmel kell lenni arra is, hogy őt elsősorban Budapest ellátása 1 foglalkoztatta, ami meglehetősen sok operatív, direkt jellegű intézkedést igényelt, gyakran eleve nem hagyva időt az autonómia szabályainak figyelembevételére. Mindezzel kétségkívül nagyban hozzájárult a főváros talpra állásához, fejlődéséhez.) A teljes autonómia az SZDP és így a Frakció értelmezésében természetesen magában foglalta a politikai autonómián kívül — többek között — a pénzügyi és adóügyi, valamint az oktatásügyi autonómiát is. Ez okból sürgették annak tisztázását, hogy mely adók illetik meg a fővárost, melyek az államot és melyek közösek. Elsőrendű követelés volt, hogy a telekértékadó teljes egészében a főváros jussa legyen, mert „a Főváros nem lehet az állam vazallusa". Ugyanez volt a lényege — pénzügyi vonatkozásban - Halász Alfréd javaslatának, melyet a Frakció júl. 9-i ülésén terjesztett elő és amelyet az el is fogadott. Ennek summája, hogy a polgármester a pénzügyi kérdésekben „ne dönthessen a közgyűlés nélkül" és döntése csak a közgyűlés hozzájárulásával váljon jogerőssé.

13 Az autonómia kiszélesítésének kérdésében az SZDP — legalábbis augusztusig — számíthatott az MKP támogatására is. Ezt igazolja, hogy Kossá István a BNB máj. 14-i ülésén a Szakszervezeti Tanács és az MKP nevében kijelentette, ,Jiogy a minél teljesebb jogú autonómia mellett foglalnak állást."

14 Ezeket a szavakat az MKP a gyakorlattal is alátámasztotta, gondolunk itt pl. a fővárosi alkalmazottak béremeléséért vívott harcra, amelyet a VAOSZ kezdeményezett és amelyet a munkáspártok támogattak. A béremelést a kormány azért nem akarta megadni, mert minden köztisztviselőt — legyen az állami vagy városi alkalmazott — azonos elbírálás alá akart venni. A munkáspártok együttműködésének eredményeként — mivel a kormány lépését az önkormányzat súlyos megsértésének tekintették — a kérdést újra tárgyalták a kormánnyal és elérték a bérek 100%-os emelését (az eredeti terv 114%-os béremelést irányzott elő.)

15 Ugyancsak az önkormányzat bővítését célozta Vas Zoltánnak a miniszterelnökhöz benyújtott júliusi felterjesztése is, amelyben kérte az FKT-nak (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) a fővárosi törvényhatóság hatáskörébe történő utalását. A javaslatot azzal indokolta, hogy az FKT önálló városfejlesztési tervei sértik a főváros autonómiáját. (Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy - véleményünk szerint — Vas Zoltánt ebben elsősorban pártpolitikai érdekek vezették, amennyiben ezt a fontos szervet ki akarta vonni a szociáldemokraták vezetése alól.) Ficher József, az FKT elnöke — felismerve a megjegyzésünkben írtakat — azonnal fel is lépett a javaslattal szemben. Ervelésében előadta, hogy mivel az FKT-nak országos jelentőségű feladatai vannak — romeltakarítás, újjáépítés, főváros általános rendezési terve, — azokból következően ,aiem a székesfőváros önkormányzatának hatáskörébe tartozik."

16 Az MKP az önkormányzat kérdésében a nyár végén hányt váltott. Ennek okát abban véljük felfedezni, hogy a párt egyre inkább másodlagosnak tekintette a fővárosi politikát az országos politika mellett. Ebben részben szerepe volt a választásokra történő felkészülésnek, nagyobb részben azonban azon stratégia előtérbe kerülésének, miszerint a centralizáció erősítése jobban érvényre juttathatja a párt politikai törekvéseit. Ezt követően azután az MKP a helyi érdekeket mindenütt igyekezett az országosoknak alávetni. Az irányváltás első jelét azoknak az önkormányzati feladatoknak a meghatározása jelentette, amelyeket az MKP tűzött maga elé. E feladatok lényegét az országos jogszabályok végrehajtásában látta, és az önállóságot csak az országos jogszabályokon belül ismerte el úgy, hogy a helyi körülményeknek megfelelően kell a felmerülő problémákat szabályozni és megoldani. Mindössze annyi engedményt tett az önkormányzatoknak a jövőre nézve, hogy azokban a kivételes esetekben, amikor speciális adottságaik miatt valamely