Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

1. Teljes egyesülési és gyülekezési jogot a községi alkalmazottak részére. 2. A község, mint a legnagyobb munkaadók egyike a munkaviszony és a munkabér szempontjából minta üzemmé kell. hogy kiépítse közüzemeit. Munkaidő politikájábn is közegészségügyet és szociális szempontokat kell, hogy szem előtt tartsa. A községi alkalmazottak munkaviszonyait szakszervezeteikkel egyetértésben kell megállapítani. Ahogy a község példát mutat, mint munkaadó, a község munkásainak, alkalmazottainak is példamutatóknak kell lenniük a magángazdasági munkásság felé. 3. A község csak olyan vállalkozóval léphet üzleti szerződéses viszonyba, amely a munkássággal kötött kollektív szerződéseket betartja. Mindezen követelmények célként állnak a szociáldemokraták előtt, hogy ezek révén megteremthessék a valóban demokratikus felépítésű községi politikát, hogy ezzel alapját szolgáltassák szocialista községpolitikának. Megjegyzés: A dokumentum utolsó (5.) lapjának hátoldalán a következő olvasható Szakasits Árpád saját kezű aláírásával és írásával: „

Evidenciában tartani, (Szakasits aláhúzása U. P.) ha a részletes programot kiadjuk, szükség lesz rá. 945.111/20. Szakasits" PI Arch. 283. f. 10/288. o.e. 19-23. lap Amint a későbbiek során látható lesz, az 1945. júl 2-i keltezésű várospolitikai program „evidenciában tartotta" az imént ismertetett tervezetet, felhasználta annak szinte valamennyi programpontját. Amíg azonban ez a dokumentum elkészült, több mint három hónap telt el, amely idő alatt a Frakció hozzákezdett a tervezetben foglaltak gyakorlati megvalósításához, figyelembe véve az addigi tapasztalatokat is. A Községi Frakció tevékenysége márciustól júliusig Az autonómia kérdése A Frakció - az SZDP általános politikai és demokratikus célkitűzéseit szem előtt tartva - legfontosabb feladatának a főváros teljes önkormányzata megteremtését tekintette. A probléma megoldásán a mindenfajta közvetlen állami irányítás és ellenőrzés kiiktatását értette a községpolitika valamennyi területéről, valamint ezt is fel akarta használni arra, hogy ne ismétlődhessenek meg a felszabadulás előtti időszak - az állam részéről megnyilvánult - diktatórikus módszerei. A teljes autonómia megteremtésének az SZDP koncepciója szempontjából kettős jelentősége volt. Egyrészt ezáltal akarta biztosítani a minden területre kiterjedő demokráciát, amely a párt mindenkori alapelvét képezte, másrészt fontos lépésnek tekintette a hatalom megragadása felé vezető úton. 1945. tavaszán a fővárosi önkormányzat megvalósulásának irányába hatott, hogy megtörtént a TB elnökének megválasztása, és a főpolgármesteri funkció betöltésére nem került sor. Ez a sajátos helyzet - Szakasits Árpád megválasztásával - az SZDP számára kedvező lehetőséget biztosított a párt fővárosi célkitűzéseinek megvalósítására, egyúttal - mivel a TB elnöke csak a választott közgyűlésnek tartozott felelősséggel, az állami szerveknek pedig nem — a demokrácia bővülését jelentette. Ugyancsak az autonómia kiterjesztésének igényére utal - mégpedig annak mindkét vonatkozásában - Szakasits Vas Zoltánhoz írt jún. 1-i levele. Szakasits levelében egyrészt — annak kifejtésével, hogy őt mint a TB elnökét, tulajdonképpen a régi főpolgármesteri hatáskör illeti meg lévén „az önkormányzati közigazgatás legfőbb testületi szervének elnöke" és ebből következőleg felette áll a polgármesternek - a demokrácia szabályainak megtartására hívta fel és figyelmeztette az esetenként hatalmi eszközökkel intézkedő, saját munkáját a választott testületek befolyása és ellenőrzése alól kivonó Vas Zoltánt; másrészt hangsúlyozta, hogy a