Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

és interpellációk beterjesztőire; önálló előterjesztéseket készített a Frakció teljes ülései elé;

7 utasította a tagságot a szavazásokon történő állásfoglalásokra; intézkedett a napi ügyekben; képviselte a Frakciót a párt vezető testületei előtt, valamint a többi párttal való kapcsolatokban stb. A Frakció 3—4 hetente tartotta rendes üléseit, amelyeket minden esetben az IB ülése előzött meg 5—6 nappal. A Frakcióülés napirendjeit ezeken az IB üléseken tárgyalták meg és készítették elő. A Frakció munkáját — természetesen a későbbi időkben - a tagok községpolitikai pártnapokon ismertették és propagálták a kerületi pártszervezetekben. A Frakciónak — főleg a kezdeti időszakban — meglehetősen kevés kapcsolata volt a többi párt frakcióival. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem tartotta egyenrangú partnereknek őket szervezetlenségük, tapasztalatlanságuk és hozzáértésük csekélyebb volta miatt. Egyedül az MKP-val történt meg a kapcsolatok felvétele, de ez is kizárólag az MKP közeledésének volt az eredménye. A Frakció alakuló ülésének időpontjában már készen állt a párt községi programja, pontosabban annak tervezete. Ez a tervezet is, hasonlóan az SZDP valamennyi községi programjához - gondolunk itt a felszabadulás előtt és után keletkezett programokra egyaránt — a „vörös Bécset!' tekintette példaképének. Az SZDP ugyanis a Bécsben elért eredményeket akarta megvalósítani Budapesten is. A „vörös Bécs' példájának követésében a pártot és ezen belül a Frakciót - a politikai tényezők mellett - 1945-ben az is vezette, hogy párhuzamosságot vélt felfedezni az 1919-es Bécs és az 1945-ös Budapest között azáltal, hogy mindkét főváros vezetésébe egy vesztett háború után, több vonatkozásban hasonló helyzetben került be az osztrák, illetve a magyar párt. (Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezt a párhuzamosságot kifejezetten a községpolitikára értették.) Visszatérve a tervezetre, elmondható, hogy lényegében a háború előtti szociáldemokrata elképzelésekre épült. Az SZDP szerint a községpolitika „nem más, mint pártunknak az a tevékenysége, mely arra irányul, hogy a község vagy a város életében előforduló eseményekre a maga hatását kifejthesse abból a célból, hogy a közösség élete és egyben együttélése minél kisebb zavarok és nehézségek között folyjék le és a viszonyok és állapotok folytonos javításával minél könnyebbé és felvilágosodott emberhez méltóvá váljék".

8

. A megfogalmazás, mely szerint a községpolitikának ki kell terjednie az élet egészére mind objektív, mind szubjektív vonatkozásban, egyben summázza is a párt községpolitikai terveit. E tervek első állomását az 1924-es pártgyűlésen elfogadott községpolitikai program

9 jelentette, amely azért természetesen nem minden vonatkozásban egyezett a felszabadulás utáni időszakban keletkezett dokumentumokkal (alapvető különbséget jelentett, hogy a párt bekerült a hatalomba, nem pedig ellenzékben volt, így pl. a községpolitika ellenőrzésének követelése elmaradt). \ legtöbb programpont azonban 1945-ben is érvényes volt: a főváros teljes önkormányzatának követelése, az általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazati jog 20. életévtől történő megadásának követelése, az önálló adókivetési jog és a progresszív adózás bevezetésének követelése, az ingyenes oktatás és tanszerek, az iskolaorvosi hálózat, a napközi otthonok, a népművelés követelése, a széles körű szociálpolitika megvalósításának követelése stb. Az SZDP politikájának minden területén vallotta és hangoztatta kontinuitását, azt, hogy céljai nem változtak a felszabadulás előttihez képest. Ez a megállapítás a községpolitikára is vonatkozott, amit az 1945. márciusi tervezet is alátámaszt.