Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

Szociáldemokrata párt községi programja — Tervezet — Az ország lakóinak jelentékeny része a fővárosban, városokban lakik, de a lakosság többi része a községekben és a vármegyékben is szoros kapcsolatban áll az önkormányzati élettel. Ahogy a demokratikus követelmények szükségessé teszik, hogy a dolgozók tömegei bekapcsolódjanak az országos politika irányításába, ugyanúgy elsőrangú érdek az is, hogy a munkásság a városok, községek, vármegyék önkormányzatának politikájában is irányító szerepet kapjanak. Csak így érhető el az a fontos követelmény, hogy a városok és megyék dolgozóinak a helyi politikát érintő követelései a gyakorlatba és az életbe átmenjenek. Az országos és kommunális politikának párhuzamosan és egymással kapcsolatban kell folynia. Mindennek érdekében a Szociáldemokrata Párt a következőket követeli: /

. Az önkormányzatra vonatkozólag 1. A tiszta demokrácia legfőbb alapelvét és követelését, az autonómia jogainak maradéktalan biztosítását. 2. Az önkormányzati képviselőtestületek választásánál minden 20 éves kort betöltött lakóknak nemi különbség nélkül általános, egyenlő, titkos és közvetlen aktív és passzív választójogot. Az önkormányzatnak csak választott tagjai lehetnek. 3. A községi tisztviselők közül az alacsonyabb beosztásúakat kinevezéssel, a magasabbakat azonban csak az önkormányzat tagjai által választással lehet véglegesíteni. A képesítési kötelezettség

10 megszüntetendő a polgármesternek és tanácsának tagjaira. 4. A község ügyviteléből a bürokráciának, a nehézkes, komplikált ügyintézésnek el kell tűnnie. A hivatal a község polgáraiért van, előzékenyen és gyorsan kell rendelkezésükre állnia. II. A községi adózásra vonatkozólag 1. Az adózás nemcsak a lakosság közterheinek mértékét szabja meg, hanem egyszersmind biztosítja az aktív községi politikának pénzügyi keretét is. Ezért követelünk önálló adókivetési jogot községi beruházások, tömeges kislakásépítés, szociális, egészségügyi és kulturális szükséglet fedezésére. 2. Az adózás elveit úgy megállapítani, hogy minél nagyobb a tehetőség, az adózási képesség, annál nagyobb legyen az adó. A kivetett adó progresszivitását követeljük, hogy az ne a dolgozót sújtsa. A létminimum adómentességét. A luxusadó fokozott kivetését. 3. Általános telek érték adót és ingatlanok átruházásánál telek érték emelkedési adót. A telkek értéke szakértőkkel kétévenként megállapítandó. 4. A község vagyona csakis a község lakossága érdekeinek megfelelően használható fel. A község kisajátítási jogának kiterjesztését elővásárlási jogának biztosítását követeljük. III. A község gazdasági tevékenységére és tarifapolitikájára vonatkozólag 1. A község a területén szükségessé váló munkákat, tevékenységet saját maga végezze közüzemei útján. Ilyenek elsősorban a vízszolgáltatás, az elektromos áram, a közlekedés és a gáz szolgáltatása. Mindezek fejlesztése elsősorban a község feladata. 2. Azon alapelv elfogadását, hogy a közüzemek a község lakosainak érdekében működnek, s így nem nyerészkedésre, hanem önmaguk eltartására és fejlesztésére törekszenek. 3. A községi tarifa politikának olyan kiépítését, amely figyelemmel van a lakosság egyes rétegeinek teherbíró képességére. A szociális szempontok figyelembevételét. 4. Községi takarékpénztárak és hitelintézetek létesítését. 5. Erőteljes kislakásépítési politikát. A lakásépítkezéseknek nemcsak arra kell törekedniük, hogy a lakásnyomort enyhítsék, hanem arra is, hogy az új lakásokhoz jutó dolgozók egészséges, modern és szociális körülményeinek, családtagjaik számának megfelelő olcsó lakást kapjanak. 6. A lakbér uzsora letörését, lakóvédelmet.