Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Hegedűs József - Tosics Iván: Budapest Általános Rendezési Tervének előzményei (1932-1955)

gia erős érveket kapott a marxista politikai elmélet bizonyos tételeiből. A város és a falu közötti különbségek felszámolása például nagyon fontos szerepet játszott a dezurbanisták (vagy funkcíónalisták) érvelésében, akik nagyvárosok helyett a közlekedési utak mentén kiépíthető ún. lineáris városok koncepcióját részesítették előnyben. (Sajátos módon ez a koncepció - ha ideológiai elemeitől megfosztjuk - sok hasonlóságot mutat a Howard által javasolt kertváros koncepcióval.) Az Urbanistik ezzel szemben a nagyváros ellenes érveket a proletariátus (iparcentrumok) gyöngítésére irányuló törekvésként bélyegezték meg. Nem kevésbé jellemző, hogy a bolygóváros koncepciót ,jobboldali ellenforradalmi" kísérletnek minősítették, amely a „proletariátust fizikailag és ideológiailag meg akarja fosztani a nagyipari hátterétől." Lásd erről pl. Paul and Percival Goodman: Cummunitas. New York. 1960. 6. Harrer Ferenc-Bárczy István: A szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról. Bp. 1908. 7. Pirovits Aladár: Városaink kiterjedése Nagy-Budapest szemszögéből. Városok Lapja, 1936. február. 8. Szendy Károly:Tanulmány Nagy-Budapestről. Bp. 1942. 9. Harrer Ferenc: Budapest városfejlesztési programja, 1940. In: Városi Szemle, 1941/1-2. 10. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a településpoitikai koncepció szociológiai jelentősége nem pusztán abban áll, hogy a város ökológiai szerkezetének változási irányait kijelöli, hanem abban is, hogy elképzeléseket tartalmaz a központosított pénzügyi erőforrások (városi költségvetés) és „igazgatási eszközök" (építésügyi szabályozás) ökológiai egységek és ebből adódóan társadalmi rétegek közötti elosztására vonatkozóan is. 11. Pirovits A. i. m. 12. Kisdi Pál: Lakáspolitika. In: A magyar gazdasági élet műszaki teendői. Bp. 1942. 13. Dörre Endre: Budapest városfejlesztési problémái. In: A magyar gazdasági élet műszaki teendői. Bp. 1942. 14. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története III. kötet, 44. Bp. 1969. 15. Granszói Pál: Nagy-Budapest városrendezése. Városi Szemle, 1948/1. 16. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története, i.m. 182. (62. jegyzet) 17. Még egyszer a Közmunkatanácsról. In: Budapest, 1971/5. 18. Hasonlóképpen megszűnt ekkor a Budapest folyóirat és a Budapesti Művészeti Intézet is, ami a helyi autonómia felszámolásának jeleként értelmezhető. 19. A városnak a környékével való egyesítése lényegében mindegyik európai nagyvárosnál felmerült a múlt század végétől kezdődően. A földrajzi, de méginkább a társadalmi-politikai körülmények eltérései miatt ezek a városegyesítési folyamatok azonban lényegesen különböző módon mentek végbe az egyes nagyvárosokban. Az alábbiakban csak egy rövid - elemzés nélküli - áttekintést adunk öt európai főváros.esetére vonatkozóan. (Forrás: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai Bp. 1982.) BÉCS: i 890-ben a külvárosok becsatolásra kerültek, így jött létre a 19 kerületből álló, 1 342 000 lakosú nagyváros. BERLIN: 1920-ban 8 város, 59 kö/.ség, és 27 önálló nagybirtok közigazgatási összevonásával hozták létre a 4 milliós Nagy-Berlint. LONDON: A rendőrség és a munkaügyi hivatal már a XIX. század első harmadától az akkori városon jóval túlmenő hatáskörrel rendelkezett A/ első közigazgatási kiterjesztésre 1889-ben került sor. amikor London megyévé alakult. 1.4 milhó lakossal. 1927-ben létrehozták a nagy-londoni lervbizottsagot. de magának Nagy-London Tanácsának (amely London megye 30 000 hektáros területével szemben 158 000 hektár felett rendelkezik joghatósággal ) felállítására csak 1963-ban került sor. MOSZKVA: 1935-ben fogadták el a város Általános Rendezési Tervét, amely a városterületet