Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

I. Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára - Halasi László: Néptanácsok. . . - nemzeti bizottságok (Pestkörnyék, 1944.december—1945. január)

[A Nagytétényi Nemzeti Tanács 1945. jan. 17-i ülése] Jegyzőkönyv Felvétetett 1945. év január hó 17-én Nagytétény Nemzeti Tanácsában. Anger [Jakab] elvtárs üdvözli a tanácsot, majd Jakosits [Lajos] elvtárs szólt a tárgyhoz. A szovjet haderők bevonulásáról beszélt, előadta, hogy a polgári közigazgatás szétrebbent és a lakosság sorsával mitsem törődött. A munkásság igyekezett a község közbiztonságát, kirablását megakadályozni, ezért tartották szükségesnek a Nemzeti Tanács megalakítását. Majd arról beszélt, hogy igen sok polgár helyeselte a német rendszer pártolását, sőt helyeselték a kormányzó elhurcolását. Megtorlást kért azokra az emberekre, akik még mindig szimpátiát tanúsítanak a német rendszerrel. Majd rátért a napirendre, közben ecsetelte, hogy súlyos helyzetben van a magyar nemzet és közös áldozatos munkára hívta fel a tanácstagokat. Schmidt [János] elvtársat hívta fel különösen a dolgok előbbrevitelére, aki ecsetelte, hogy csak részben jelenhet meg az üléseken. A tanács hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt [János] elvtárs csak ha ráér, akkor vegyen részt a tanács ülésén. Jakosits [Lajos] elvtárs bejelenti, hogy a karhatalmi alakulat létszáma rendkívül kevés, kibővítését kéri, különösen a Baross Gábor telepen. Majd a tanács taglétszámát kívánja felemelni, a régi elöljárók bevonását kéri a tanácsba. Wallner [Gyula] elvtárs [arról] beszélt, hogy a tanács taglétszámát bővíteni a parancsnokság nem engedélyezi. Majd Anger [Jakab] elnök [arról] beszélt, hogy ha a régi elöljárók nem jönnek munkára, a megbízást visszaadja, mert dolgozni mindenki köteles a hazáért. Jakosits [Lajos] elvtárs arról beszélt, hogy ha a régi elöljárók nem foglalják el helyeiket, retorziókkal kell élni. Majd arról beszélt, hogy a helybeli munkásokat ne vigyék más községekbe, hiszen van itt a községben elég munka. A budafoki áramátalakító rongálásáról beszélt, amelyet a nyilasok összetörtek. Azokat a munkásokat, akik nem akarnak dolgozni, olyan helyre vigyék, ahonnan este sem tudnak hazamenni. Továbbá az őrség szolgálatáról beszélt, hogy fegyver nélkül sötétben ne tartsanak szolgálatot. Megemlíti, hogy a Diósárokban levő raktárakat a lumpenproletárok orosz segítséggel kifosztották, különösen sok szappant vittek el. Majd egy tolmács hivatalos engedélyezését kérte. A közellátás roppant nehézségeiről beszélt, kérte, hogy módot keressünk arra, hogy a nép éhségét enyhítsük. A menekültügyről beszélt, hogy valami módon az illető családok igazolványt kapjanak, hogy haza mehessenek, ne éljék ki az itteni lakosságot. Wallner [Gyula] elvtárs arról beszélt, hogy ha Budapest elesett, talán lehetséges lesz igazolvány kiadása megbízható egyéneknek. Jakosits [Lajos] elvtárs beszélt a tanács igazolásának kiadásáról. Ecsetelte, hogy a tanácstagokat be kell osztani, hogy ne legyen az egész tanács szolgálatban. Sürgeti az elhagyott házak lezárását hivatalosan, hogy a rablások megszűnjenek azért is, mert ezek az elhagyott bútorok, házak legtöbbje nemzeti vagyon. A panaszügyeket adta elő, hogy az is meg kell oldani. Utolsó titkári jelentés a tanügy kérdése volt, amely kielégítő elintézést nyert. Közellátás szempontjából Grosz [Ferenc] bíró kifejti, hogy a hizlaldától lehet némi gabonát szerezni, amelyből próbasütést rendeltek el. Wallner [Gyula] elvtárs a rendőri létszámról beszélt, hogy a katonai parancsnokság már kb. 40 főben úgy is engedélyezte. Előadta, hogy a tanács működését egyesek lehetetlenné akarják tenni. Majd a tanács igazolásáról beszélt, hogy mostmár folyamatban van. Majd elmondja, hogy a karhatalom fegyverrel való ellátása is folyamatban van. A tolmács engedélyezésére is módot találunk. Az elhagyott lakások bezárását engedélyezték. Anger [Jakab] elnök a tanács beosztást naponként ajánlja és ezzel az ülést bezárta. BFL XVII. 37. A Nagytétényi NB iratai A Nagytétényi NB elnevezés áprilisban jelenik meg a jegyzökönyvekben.