Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

I. Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára - Halasi László: Néptanácsok. . . - nemzeti bizottságok (Pestkörnyék, 1944.december—1945. január)

[A Sashalmi Községi Intézőbizottság ülése] Jegyzőkönyv Felvéve Sashalmon 1945. január 17-én a községháza hivatalos helyiségében a Községi Intézőbizottság üléséről. Jelen voltak: Májer Ferenc, Hubai János, Czeh Lajos, Nagy Sándor, Várhegyi József, Ruzics Károly, Bánhegyi Gyula, Nánási Gábor, Fekete Gerzson, Gál Sándor, Zahner József, dr. Noficzer Géza, Sárszeghy Miklós, dr. Szakter Károly, Hortobágyi József, Küllős Ede, Hörömpő Dezső, Kiss Árpád, Irházi Imre, Mázi József, Kiss Géza, dr. Magyar József, Tittel Béla, Kovács Mihály, Kralovánszky Margit mint jegyzőkönyvvezető. Májer Ferenc községi bíró az ülést megnyitja és Hubai Jánost a tárgysorozat előadására felkéri. Hubai János előadja, hogy a község ügyeinek intézése a jövőben a budapesti közigazgatás mintájára egész új alapokra lesz fektetve. Az intézőbizottság hét albizottságból fog állni: 1. a közbiztonság, 2. [a] közellátás, 3. a lakásügy, elszállásolás, 4. [a] közegészségügy és temetkezés, 5. ipar, kereskedelem, 6. közoktatás és vallásügyek, 7. községi háztartás. Amíg a községi képviselőtestületet helyettesítő intézmény létrejön, az intézőbizottság ezt a hét bizottságot találta elegendőnek. A közbiztonság helyreállítása folyamatban van, jelenleg az orosz parancsnokság 60 főnyi rendőrséget engedélyezett, melyek az orosz rendőrséggel karöltve éjjel-nappal szolgálatot teljesítenek. A szomszéd községekben már el van rendelve a kerítések rendbehozatala s a kapuk zárvatartása, amely intézkedés elsősorban a polgári egyének ellen irányul. A közellátás terén a községben igen súlyos a helyzet, mivel a lakosság semmiféle készlettel nem rendelkezik és mindenekelőtt a jegyhez kötött cikkekben teljes hiány mutatkozik. Érintkezésbe léptünk a megszálló hatóságokkal, ahol azt a tanácsot kaptuk, hogy saját hatáskörünkben vidékről tengelyen szállítsuk be a szükséges élelmiszert. Ezirányban az intézkedések megtörténtek. A közellátásba a helyi iparosokat és kereskedőket óhajtjuk bevonni. A lakásügy és elszállásolás terén is igen sok tennivaló van. A megrongált lakások helyreállítására igénybe óhajtjuk venni az építőiparban érdekelt iparosokat. Mindenekelőtt azokat a lakásokat fogjuk rendbehozni, amelyek a legkevesebbet szenvedtek. Beszállásolás céljára megfelelő befogadóképességű épületeket tartalékolni, hogy a polgári lakosság igénybevételét a legkisebb mérvre csökkentsük. [A] közegészségügyi és temetkezési bizottságnak is igen fontos szerep jut. A temetkezés megoldása a jelen viszonyok lehetőségeihez képest elég jól megoldódott. A közegészségügy megalapozása Szakter doktor úr által a rendelkezésre álló orvosi és ápolószemélyzet és főleg női ápolószemélyzet segítségével a legrövidebb idő alatt meg fog történni. A község abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját kórházzal rendelkezik, abban megfelelő termek és fertőtlenítő kamra rendelkezésre állanak, csupán egyes termeknek [a] beüvegezésére és a fertőtlenítő kamra berendezésére van még szükség. Az átvonuló katonaság által okozott fertőzések, nemi betegségek felkutatására és kezelésbe vételére a női ápolószemélyzet kötelessége lesz a lakosságot felkeresni. Az ipar és kereskedelem helyreállítása is igen fontos feladat. A kereskedők újból meg kell hogy szervezzék a szükséges piacokat és ha naponta csak néhány mázsa élelmiszert meg egyebet tudnak behozni, azzal máris nagy eredményt értünk el. Az ipart is fel kell lendíteni. Az építőipar egymagában 42 ágat ölel fel s így az építési helyreállítások máris egy bizonyos megoldását jelentik a kérdésnek.