Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Gáspár Ferenc: Beszámoló a BFL 1971-1976 közötti munkájáról

ségesitése stb. Terveink között szerepel mutató készítése is, de erre csak a tartalomjegyzékek közreadása után kerülhet sor. A tervidőszak végén - 1975-ben - kezdtünk hozzá egy másik ugyancsak jelentős segédletkészitési munkához. Ez a segédlet a volt Budapesti Népbiróság és Budapesti Népügyészség őrizetünkben levő 1945-1949. évi mintegy 100-110 ifm anyagához készülne. A segédletkészítést a fond rendkívüli nagy történeti értéke miatt az is indokolta, hogy az anyag a korabeli segédletek alapján nehezen kutatható, a két fond között rendkivül szoros a tartalmi összefüggés - és egy ilyen jellegű segédlet alkalmas lehet más bírósági anyagokhoz is. Az uj darabszintü segédlet tartalmazza a fondokban előforduló összes személy legfontosabb adatait, egy adatblokkban összefoglalja azt a tevékenységet, amely miatt az illető ellen eljárás indult, valamint tartalmazza az iratanyagra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat mind a két fondot illetően. (A segédletnek tehát összefoglaló szerepe is van) A segédlet egy belső tudományos vita után kialakított adatlap, amelyet minden személyről kiállítunk és szoros ábécé rendben tárolunk. Az adatlap a későbbiekben gépi feldolgozásra is alkalmas, amikor segitségével nemcsak egy-egy adott személy adatait lehet gyorsan kiemelni, hanem mód nyílik bizonyos tematikai alapon történő csoportosításra is. A munka volumenére jellemző, hogy megítélésünk szerint több mint húszezer adatlap kiállítására lesz szükség. Megjegyezzük, hogy a segédletkészitési munkák nem módosítják azt az alapvető álláspontot, hogy minden rendezett fondról és állagról raktári jegyzéket kell késziteni és a következő Ötéves terv végére (1980) sor kerül uj, átdolgozott fondjegyzék kiadására. 5. A levéltári munka egyik "gyümölcse", hogy az iratanyag mennyire hasznos, keresett mások számára, illetve mások által. Erről az alábbi számadatok tanúskodnak: 1971 1972 1973 1974 1975 Belföldi kutatók (fő) 147 133 126 135 115 Külföldi kutatók (fő) 2 1 10 8 4 Kutatási esetek száma 1243 1033 1158 718 760 Ügyfelek száma 804 758 816 651 694 Kiállított hivatalos másolatok száma 569 481 400 490 512 Mint a fenti táblázatból leolvasható, a tudományos kutatók száma az öt év alatt nagyjából stabil volt (az adatok önmagukban nem nyújtanak teljes értékű tájékoztatást, mert voltak évek, amikor a kutatóterem építkezés miatt hónapokig zárva volt. ) Alacsony és csökkenő tendenciát mutató a külföldi kutatók száma, csökkenést mutat az ügyfeleké is, noha a kiállított másolatok száma emelkedett. A "külvilággal" való kapcsolat egy másik formájáról, a hivatalos megkeresések, iratszerelések mennyiségéről nincs megbízható adatsorunk. Számuk évi 7-900 körül mozgott, ugyancsak csökkenő tendenciával. A fenti adatokban nem szerepelnek azok a tájékoztatások, amelyeket elsősorban a centenárium alkalmával adtunk, kezdve a főváros vezetésétől iskolai tanulókig. Mindezeket a sokszor mun-