Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Gáspár Ferenc: Beszámoló a BFL 1971-1976 közötti munkájáról

kaigényes, nagy türelmet és hosszadalmas kutatást, keresést igénylő tennivalókat a levéltár fiatal munkatársi gárdája nagy pontossággal, lelkiismerettel látja el. Az eltelt évek alatt sem a kutatóktól, sem ügyfelektől semmiféle panasz nem érkezett. 6. Tudományos munka, közmüvelés

. 1970 előtt a levéltári közművelődési tevékenysége minimálisnak volt mondható, tudományos feldolgozó munkát egyes dolgozók ugyan fejtettek ki, mivel azonban a Levéltár nem rendelkezett önálló kiadási lehetőséggel, a munkatársak maguk voltak kénytelenek publikációik elhelyezéséről gondoskodni. Budapest Főváros Tanácsa VB 1970. szeptember 2-i Ulésén hozott határozata - a Levéltárral szemben magas igényeket támasztva - a helytörténeti munka fő bázisává tette az intézményt és megadta számára az önálló kiadási jogot. A BFL 1971-1975 között nagy erőfeszítéseket tett, hogy a VB által elé állitott feladatoknak megfeleljen. Nagy segítséget és egyben célkitűzést is jelentett a főváros egyesítésének centenáriuma, amelynek méltó megünneplésében komoly szerepet vállaltunk. A centenárium jegyében született meg az elképzelés a Források Budapest Múltjából c. kiadványsorozat elkészítéséről. A Levéltár munkatársai mindent elkövettek, hogy ez a kiadványsorozat gyorsan és színvonalasan elkészüljön. Négy év alatt jelent meg a négy kötet, amely a főváros történetének 1686-1950 közötti legfontosabb dokumentumait közli bevezetésekkel, jegyzetekkel és kronológiával ellátva. Az I. kötet a mai Budapest területén levő városok társadalmáról,földrajzi, gazdasági és kulturális viszonyairól ad szemelvényeket Budának a 150 éves török megszállás alóli felszabadulásától a kapitalista Budapest fejlődésének korszakát meginditó Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történő egyesítéséig. A II. kötet a fővárost a kapitalizmus kibontakozásának, nagyvárossá alakulásának időszakában ábrázolja. Képet ad a háborús fővárosról, a szervezett munkásmozgalomról, valamint a Tanácsköztársaság várospolitikájáról. A III. kötet az ellenforradalmi korszakra, a IV. kötet az 1945. évi felszabadulást követő első fél évtizedre vonatkozó várostörténeti dokumentumokat tartalmazza. A külföld számára a forráskiadvány V. köteteként közreadtuk a négy kötet bevezetéseit és tartalomjegyzékét francia nyelven. A "Források..." munkálatai pezsditoleg hatottak a BFL egész kollektívájára. Bár e kötetek elkészítésében a tudományos munkatársak jelentős hányada részt vett, de hiányzott egy főváros-központú részletes tudományos terv, amely a munkatársak tevékenységét Budapest története felé forditja. A hetvenes évektől kezdve ezért a Levéltár vezetése arra törekedett, hogy a tudományos munkatársak - néhány kivételtől eltekintve - a főváros történetéből válasszák témájukat és csak az ilyen jellegű munkák nyerhettek támogatást. 1972-ben elkészült az intézmény távlati tudományos terve, amely még továbblépve feladatul jelölte meg, hogy "a Levéltár nemcsak Budapest történetének, de általában a várostörténet müvelésének rangos centrumává váljon". A távlati terv különösen nagy gondot fordított a fiatal munkatársak munkájának támogatására, segítésére. Fontos eleme volt, hogy rendszeressé kívánta tenni a BFL-ben a tudományos beszámolókat, amikor is egy-egy munkatárs a levéltár kollektívája előtt számot ad munkájáról. Ilyen vitára 1973-1975-ben 7 alkalommal került sor. A távlati terv másik fontos eleme volt a levéltár hosszabb távra szóló kiadványkészitési elveinek meghatározása. A tudományos-feldolgozó munkák közzétételére három sorozat kialakítását fogadta el. Az első sorozat a forráskiadványokat foglalja magában. Ebben a sorozatba tartoznak a "Források..." I-IV., illetve V. kötete, valamint az 1974-ben megjelent VI. kötete, a "Pest-Budai Hi-