Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Gáspár Ferenc: Beszámoló a BFL 1971-1976 közötti munkájáról

központi szervek és a kerületi elöljáróságok anyaga után sorra kerülő szervek iratai már kis fondokból állnak és állapotuk rosszabb, tehát munkaigényesebb rendezést kell bennük végezni. Külön kell szólni a terv- és térképtár problematikájáról. Ebben a nagyértékü, igen kutatott anyagban évről-évre folytak és folynak rendezési munkák. Sajnos elégtelen tárolási lehetőségeink, az anyag elhelyezésének széttagoltsága nem tette lehetővé, hogy teljesen áttekinthető, véglegesnek mondható szint alakuljon ki. Az ötéves terv végére már tisztában voltunk azzal, hogy olyan tárolási módot kell kialakitanl, amely védi az anyagot a további romlástól és ezzel párhuzamosan létre kell hozni az anyag jellegének megfelelő segédletrendszert. A Heinrich István utcai raktár elkészültével, fém térképszekrények beszerzésével e feladatok tárgyi feltételei megteremtődtek és a következő ötéves terv már reményt nyújt azok megoldására is. Itt szeretnénk szólni egy speciális jellegű kisérletről. 1972-ben a Budapest Főváros Tanácsa VB állásfoglalása nyomán helynyerés céljából selejtezési munkát indítottunk meg a IV. 1407.b. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai I. Elnöki üo. 1879. évf. és a VIII., majd VII. Tanügyi-Közoktatási üo. 1873-1916. irataiban. A selejtezést előzetesen kidolgozott ügykörjegyzék alapján részfoglalkozású nyugdija sokkal folytattuk, akiknek munkáját az illetékes referens irányította. A selejtezés igen sok problémát okozott, az ügykörjegyzék összeállítása, a selejtező brigádok megszervezése, munkájuk irányítása és ellenőrzése, a megfelelő munkaterület biztosítása stb. miatt. A selejtezés eredménye önmagában nem volt rossz, egy év alatt a brigád mintegy 100 iratfolyóméter anyagot selejtezett ki (a selejtezésen átesett iratanyag mintegy 60%-kal csökkent). De a kísérlet bizonyítékul szolgált arra, hogy jelentós raktárnyerés csak évtizedes, nagy anyagi ráfordítással járó munkával válna lehetővé. Arról nem is szólva, hogy ma már az 1918 előtti iratok ilyen mérvű selejtezése szakmai szempontból erősen vitatható. 4. Egy rövid utalásban már szó esett a segédletkészitési tevékenységről. Az 1970-es év elején a BFL-ben az alapleltárkészités volt általános, amelynek eredményeképpen több anyagunkról kiadvány is készült. E segédletfajta készítését és kiadását a LIG javaslatára abbahagytuk és az 1970-ben megjelent fondjegyzék óta az ötéves terv időszaka alatt nyomtatásban más segédlet nem jelent meg. Szóltunk már a III. osztály meghiúsult tervéről, az I. és II. osztály - tekintettel az ellenőrző rendezések terén rájuk hárult feladatokra - szervtörténeti bevezető nélküli megbízható raktári jegyzékek készítésére fektette a hangsúlyt. A "Források..." köteteinek munkálatai, kutatókkal folytatott tapasztalatcserék stb. arra késztettek bennünket, hogy keressük azokat a segédletformákat, amelyek készítése munkaigényesebb ugyan, de az eddigieknél nagyobb segítséget nyújt a kutatáshoz. Különösen fontosnak tartottuk ilyen jellegű segédletek készítését az 1945 utáni fondoknál, ahol a kutatás és érdeklődés elmaradt a kívánalmaktól. Ilyen elképzelések alapján fogtunk hozzá 1973-ban Budapest Főváros Tanácsa 1950-1970 közötti tanácsülési- és végrehajtóbizottsági ülések jegyzökönyvei tartalomjegyzékének elkészítéséhez. E jegyzőkönyvek a főváros szocialista kori történetének alapvető fontosságú forrásai és egy ilyen jellegű segédlet nélkül kutatásuk erősen korlátozott. A munka volumenére jellemző adat, hogy a végrehajtóbizottsági ülések jegyzőkönyvei 480 kötetet tesznek ki, a tartalomjegyzékek terjedelme meghaladja a 20 ivet. Nem kis munkát adott - az elképzeltnél jóval nagyobbat - a legdurvább fogalmazási pontatlanságok javítása, csiszolása, egy-