Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Gáspár Ferenc: Beszámoló a BFL 1971-1976 közötti munkájáról

1971 és 1976 közötti években 602 000 forintot bocsátottak rendelkezésünkre állagvédelmi célokra. A fenti összegen kivül 208 000 forintot kaptunk könyvköttetésre. Szomorúan kell azonban megállapítanunk, hogy ezek az összegek csak az előző évekéhez viszonyítva voltak magasak, de korántsem a szükségletekhez. Az állagvédelem egyik területe a restaurálás

. Az eltelt öt esztendő alatt elsősorban az Őrzésünkre bizott felbecsülhetetlen értékű és gyakran kutatott tervés térképanyagban bekövetkezett károsodást igyekeztünk restauráltatás utján megszüntetni. Megközelítő pontosságú adatok szerint az öt év során a különböző nagyságú és állapotú tervek és térképek közül 1600, illetve 660 darabot sikerült rendbe hozatnunk, főleg a pesti és budai Szépítő Bizottmány anyagából, valamint Ybl Miklós hagyatékából. A fentieken kivül sor került mintegy 1600 folio 1873 előtti időszakból származó birósági iratanyag" restauráltatására is. Megjegyezzük, hogy iratanyagunk állagvédelmi szakemberekkel történő felmérésére csak 1975-ben került sor. Ezideig saját munkatársaink válogatták ki - tapasztalati alapon - a restaurálásra kerülő anyagokat. A kedvezőtlen raktári állapotok romboló hatása különösen erőteljesen mutatkozik az iratanyag között található könyvekben, amelyek sorában nem kevés a - történeti értéken kivül - művészeti értékkel is biró kötet. Számuk elsősorban a városházi raktárakban Őrzött XVTI-XVHI. századi fondokban jelentós. Ez a gond azért is súlyos, mert az ilyen könyvek köttetése csak iparművészeti uton történhet, egy-egy ilyen kötet rendbehozatala több ezer forintot is felemészt. Az öt esztendő alatt 61 db 1873 előtti, főleg a régi pesti és budai anyaghoz tartozó könyv köttetését tudtuk elvégeztetni. A fenti tipusu köteteken kivül a bazilikái raktárakban őrzött iratanyaghoz tartozó, sokszor már szinte használhatatlan állapotba került segédkönyveket köttetjük be, számuk a tervidőszak alatt 753 db volt. Itt is meg kell jegyezni, hogy ezen utóbbiakat pesti kapacitás hiánya miatt csak Szombathelyen tudtuk köttetni. A restaurálással együttjáró munka, a kötetek kiválogatása, elszállításának bonyolítása, visszavétele stb. nem kevés munkát rót a munkatársakra. A fentebb már emiitett, a városházi raktárakban bekövetkezett beázás "rákényszeritett" bennünket a biztonsági filmezés megkezdésére. A beázások következtében mintegy negyven ifm anyag olyan állapotba került, hogy a biztonsági filmezése feltétlenül szükségessé vált (IV. 1303. Pest város tanácsának iratai, Tanácsi iratok). Ez a munka is csak a Budapest Főváros Tanácsa VB Művelődésügyi Főosztálya által nyújtott külön támogatással indulhatott meg, mert a filmezésre való igen magas munkaigényü előkészítés csak részfoglalkozású munkaerők beállításával volt megoldható. A filmrevételt eredetileg a Magyar Országos Levéltár műhelyében kívántuk elvégezni, de a munka végül is saját műhelyünkre maradt. Sajnálatos tény, hogy minden terv ellenére státusz hiány miatt nem került sor a filmtár felállítására, pedig a birtokunkban levő filmfelvételek száma már 1974. december 31-én 849 325 db-ot tett ki. Már az előbbiekből is kitűnt, hogy az állagvédelmi munka terén a legnagyobb gondot a megfelelő kapacitás megszerzése jelenti. Közismert, hogy az OL műhelyei az egész levéltári terület számára dolgoznak és igen szerény mértékben tudnak munkát végezni - különösen a restaurálás vonatkozásában - a BFL számára is. A restaurálások jelentős részét más műhelyekben, az Iparművészeti Múzeumban stb. kellett elvégeztetni. Az öt év tapasztalatai még inkább aláhúzzák a saját állagvédelmi kapacitás um. restauráló, könyvkötő műhelyek megteremtésének szükségességét és bennük a kellő dolgozói létszám biztosításának szükségességét.