Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
kronosztikon szerinti 1725 után keveset változott, s az sem a XLX.sz.-ban, hanem már előbb. Az épület alaprajzi elrendezése arra enged következtetni, hogy használói igényesebbek voltak a kor átlagemberénél. Az épület felmérése és helyreállitási tervek már 1953-ban készültek, de ezek nem valósultak meg. A helyreállítási munka 1965-ben valósult meg. 156 Az épület statikai megerősitése után az elfalazott árkádokat utólagos szükségbeépitéseket kibontották, az udvar hangulatos, eredeti architektúráját visszaállították. Az épületben két üzlethelyiség, két iparművész műhely és két korszerű lakás került kialakításra. A homlokzat helyreállítása a tervszerű kutatással feltárt részletek alapján készült. Kevesebb műgonddal készült a Corvin tér 4. számú lakóépület helyreállítása. Az épület zártsorú, U alakú beépitésü, egyemeletes lakóház, modern átalakítással módosított homlokzattal, belsejében barokk eredetű. 157 XLX. századi terveink Is vannak róla, mégpedig 1864-ből Knabe Ignác, 1868-tól Frey és Kause építészek aláírásával. 158 A tatarozáskor a XX. században kialakított architektúra megmaradt. A Corvin tér déli oldalát a volt Kapucinus templom határolja. A romantikusan kiképzett homlokzatú barokk templomról a helyreállítási munkák során derült ki, hogy falaiban török-kori részletek Is találhatók. Az 1697-ben elkezdett uj templom épitésekor tehát felhasználták a régi falak egy részét. A török épület részleteit a tatarozáskor nemcsak feltárták, hanem bemutatásukat Is megoldották. A tér északi oldalán áll a régi Budai Vigadó épülete, ma Népművelési Intézet. A többi épületnek műemléki értéke csekély, ezért részletesebb tárgyalásuk szükségtelen. Régi és új középületek A társadalmi és gazdasági fejlődés, az urbanizáció különböző foka más és más középületeket Igényel. A két hld közötti Duna-parton kezdetben a kereskedelmi és katonai funkciókhoz kötődő középületek állnak. A XVIII. századtól kezdődően, de főleg a XLX.sz.-ban a lakóházak mellett a közigazgatás céljaira használt, majd a XX. század fordulóján már az egyesitett város funkcióit is kiszolgáló épületeket is találunk. A Fő utca l.sz. épület 1867-1869 között épült, Ybl Miklós tervei szerint, a Lánchid-társulat székházának. 159 Ma a Legfelsőbb Biróság Székháza. A Fő U.3.SZ. épület kezdetben ugyancsak a Lánchid-társulat épülete volt, majd az I.kerületi Tanácsház működött benne, ma lakóház. 160 A Fő utca 11-13. - Bem rakpart 6-7. lakóháznak épült, ma közintézmény, a kerület Művelődési Háza működik benne. 1870-ben a FŐ utca - Nyul utca - Gyorskocsi utca által határolt területen még állt a Három nyul, majd később Forgách laktanya. Az 1926-os évben készitett térképen, a mai Bolgár Elek téren, még áll a laktanya. Ennek lebontása után alakul kl a tér beépitése. 161 A tér déli oldalán ekkor épül meg a mai 156 Uo. Mai hrsz. 14421. Ép. eng. számok: 25.429/1969., 25.429/5/1969. Építész-tervező: T.Papp Melinda. lsl Horler Miklós: id. m. 623. 158 BFL XV.17. BMT.380. Wasserstadt N° 42.; BMT. 577., 585. Mai hrsz. 14424. 159 Uo. 829. Wasserstadt N° 61. Mai hrsz. 14402. 160 Maihrsz. 14403. 161 Régi rajzok BFL XV.17., BC 136 - Wasserstadt 242, Bullant József 1814, BC 171 - Wasserstadt 242K'mnach Ludvig; BMT. 894, Fő u. 233. 1850 Hikodi Antal
