Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
A háború alatt az épületegyüttes erősen megrongálódott. A kolostor és a templom fedélszéke és homlokzatai rongálódtak meg súlyosan, a menház pedig csaknem rommá vált. A használhatóvá tett Fő u.41. szám alatti részt először ismét kórháznak, majd pedig szociális otthonnak alakították át. Az épület délkeleti szárnyában a Fővárosi Mélyépitési Tervező Vállalat és más szervek irodái találhatók. A Fő u. 43. szám alatti "menház" 1959-ig romos volt. Ekkor a főváros állagmegóvási céllal elvégeztette a tető helyreállítását. Az épület helye, méretei miatt középület céljára történő felhasználást tervezett a főváros és kiutalta azt a Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Intézetének. Az Akadémia a helyreállításhoz szükséges fedezet hiányában nem vette igénybe az épületet. Ekkor engedélyezték az illetékesek a "menház" lakóházzá alakitását. A háborús pusztitások után megmaradtak a külső főfalak, a földszint boltozott része. A fa födémek kiégtek. A boltozatokra omlott törmeléken a romok között meghúzódó lakók szabályos konyhakertet müveitek az emeleten. A lakók kitelepítése után kezdődött el a megmenthető részek felmérése. A műemléki épület főfalainak nagyobb része, homlokzatainak csupán részletei maradtak meg. A tervezés során tizenhét lakást sikerült a három szinten kialakítani. 150 1972-ben a Batthyány téri Metro-állomás megnyitásakor a teljes műemléki együttes szakszerű külső helyreállítására került sor, amely igy a budai Duna-part hangsúlyos városképi elemévé vált. 1976 óta esti díszkivilágítása is megvalósult. Buda török megszállásának egyik pozitívuma a fürdő kultúra kialakítása. Igy a Vízivárosban is, kihasználták a törökök a hőforrásokat és fürdőket épitettek. Szép példája ennek a műemlékileg helyreállított Királyfürdő. 151 Az épület előtti tér rendezésekor a régészeti feltárás megállapította, hogy a területen már a rómaiak idejében is volt egy nagyobb villa, fürdő helyiségekkel, 152 A helyreállítás csakúgy, mint az épület használati értékelése külön fejezetet érdemelne, de erre a tanulmány keretén belül nem kerülhet sor. A terek ismertetésénél, a térképekből megállapítást nyert, hogy a mai Corvin tér is több évszázados múltra tekinthet vissza. Éppen ezért a tér keleti oldalát alkotó és helyreállított épületekről is érdemes megemlékezni. A Corvin tér 2. számú telken terveink bizonyítják a mult században is állt egy egyemeletes lakóház. 153 Knabe Ignác 1868-ban adta be tervét. Az épület zártsorú, körülépitett udvaros. Utcai homlokzata 1944-45-ben a háború folyamán erősen megrongálódott és a sérült maradványokat 1950-ben teljesen leverték. Az épület korszerűsítésével is egybekapcsolt tat rozása 1968-ban kezdődött el. 154 Ezt a kiviteli munkát már megelőzte egy felmérés és helyreállitási javaslat ami 1953-ban készült el. 155 Szerencsésebb sorsú épület volt a Corvin tér 3. számú lakóház. A kutatások megerősítették a középkori eredetet, a Corvin téri épületszárny több középkori épület összekapcsolásából alakult ki. Az épületről a levéltárban a Baucomission anyagában nincs tervanyag, feltehető tehát, hogy a homlokzaton látható 150 Az építész-tervező és a kivitel művezetője C. Harrach Erzsébet volt. A helyreállító munka 1962-ben fejeződött be. 15 'A helyreállítást Pfannl Egon építész vezette. 152 A tereprendezés építész művezetője C. Harrach Erzsébet a parképítés idején, 1960-62-ben. 153 BFL XV.17. BMT. 619. Wasserstadt, Hauptgasse N° 44., mai hrsz. 14420. 154 26.978/2/1968. tatarozási ép. eng. sz. 155 FMF tervtár. A végleges terveket Zimonyi László készítette.
