Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
Hámon Mihály János elemi iskola részére. 144 1787-ben Fischer Antal fejezi be hosszú időre az épitkezéseket. Az együttes déli szárnya az Aranyhal utca létesitése után épült 1935-36-ban. Az épület helyreállitását 1972-ben kezdték meg. Ezt megelőzően az épület funkcióját is el kellett dönteni. A földszinti részt a háború után műhely céljaira hasznákták. Az épület műemléki értéke, környezete szükségessé tette az uj használat megválasztását. Igy került sor arra, hogy a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat egy reprezentatív cukrászdát nyisson az épület földszintjén, mig az emelet eredeti funkcióját tartotta meg. Kibontásra került a Dunára nyiló kapubejárat, az udvar felé pedig az árkádos folyosó, amelyet a presszó teréhez kapcsoltak. A szép fiókos dongaboltozatos helyiségekben egyedi berendezést is készitettek. Az épületben a régi és uj felhasználás elválik, nem zavarják egymást. Az egykori középkori fogadóból tehát karavánszerály lett, majd a "Horgonyhoz" cimzett vendéglő, ma pedig az "Angelika" cukrászda... A környezet régen és most egyaránt meghatározta a funkciót. Az épületek régi küszöbszintje a partépitéssel az utkorszerüsitéssel a mai átlagos szint alá került, ezért a templom és a plébánia épület elé széles lépcsősor készült, amely rézsüs, füvesitett támfalban folytatódik a Duna felé. A dunai oldalon levő kert is terraszosan kialakitott zöld terület, mely alatt szennyvíz szivattyútelep van elrejtve. A tér északi oldalán a Fő utca - Csalogány utca - Bem rakpart által határolt tömbön, a mai Fő utca 41-43. telken áll a volt Erzsébet apácák kórháza, temploma és rendháza. A műemléki együttes története Buda visszafoglalásával kezdődik, mert ekkor kapták a ferencesek a Duna-partján megrongáltan maradt minarés mecsetet, dervis épületeivel együtt. 145 1 7 03-ban került sor az emeletes kolostor nyugati szárnyának megépitésére. A részletekben készülő együttest adataink szerint a rend a tér irányába is bőviteni kivánta, azt azonban a városi hatóságok megakadályozták. 14 6 A déli szárny épitését 1722-ben, a keleti szárnyát 1726-ban kezdték el épitenl. 147 1780-ban fejezték be a ferencesek a rendház épitését. Az együttes déli oldalát 1905-ben a Batthyány tér rendezése alkalmából egy kétemeletes toldalékkal bővitették. A kolostorban a XVIII. században iskola is működött, ahol filozófiát és teológiát tanitottak. Az iskolának gazdag könyvtára volt. Mellette rézmetszet nyomda is működött. Érdekességként emlitendo, hogy az 1795-ben forradalmárként kivégzett Martinovics Ignác is itt nevelkedett, sőt gazdag tudású tanárként tanitott is. A kolostor mellett ma is álló templom 1731-1757 között épült fel. II. József 1748-ban kitelepítette a ferenceseket helyükbe az Erzsébet-apácákat költöztette, akik kórházat rendeztek be a rendházban.Az átalakitási terveket Thalherr József készitette. A kórház 1787-ben nyilt meg. 148 A kórház bővitésére a templomtól északra fekvő területen került sor 1804ben, a mai Fő utca 43. számú telken. 149 Ebben a "menházban" a lábadozók vagy nincstelen öregek találtak menedéket. 144 BFL XV.17. BMT. 83. A terv a földszintet és az első emeletet ábrázolja magyarázó szöveg kíséretében.Mai hrsz. 14442. l4S Horler Miklós: id .m. 651. U6 Franz Schams: Vollständige Beschreibung der königlichen freyen Haupt-Stadt Ofen in Ungarn Buda,1822 165166. XA1 Horler Miklós: id.m. 652. l4B Némethy Lajos: A Budapest Vízivárosi Erzsébetiek. Bp. 1885. 18. 149 F. Schams: id.m. 465-466.
