Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez

parkosították. 1976 óta innen indul az újjáépített palotába, a Nemzeti Galéria főbejáratáig közlekedő kis autóbuszjárat. Pest és Buda között 1849 óta a Lánchíd biztosította az állandó kapcsolatot. Szükségessé vált a Várhegy keleti és nyugati oldalán elterülő Víziváros és a Krisztina város bekapcsolása is a fejlődő város vérkeringésébe. Ezt a feladatot az Alagút töltötte be. Építésére már 1851-ben megalakult az Alagút részvénytársaság. 1853-1857 között épült meg Clark Ádám tervel szerint. A Várhegy alatt furt 349,5 méter hosszú műtárgy, korának szép műszaki alkotása lett. A munkálat négy irányból haladt egyszerre: a két végéről befelé s a középső aknától két oldalirányban 39

Az alagút keleti klasszicista homlokzata szerencsére túlélte a háború viharalt. A Clark Ádám tér mai funkciója elsősorban forgalmi fontosságú. A hld és az Alagút Irányába a személyforgalmat (autóbusz), mig a Fő utca, Lánchid-utca irányában autóbusz és villamos közlekedés biztosítja. A Sikló ujjáépitése, sok kezdeményezés, vita és tervezés ellenére még mindig bizonytalan. A két város, Buda és Pest között a növekvő kapcsolat már 1868-ban további fejlesztést sürgetett hidépités terén. "A közlekedés azonban napról napra és már annyira gyarapodott, sőt ha szabaddá tétetik még inkább fog növekedni, hogy a mostani hidnak megváltása

40 a Buda-Pest közötti forgalom Igényelnek megfelelni nem lesz képes, - szükséges lenne tehát, ezen hidon kivül még legalább két uj állandó közlekedési vonalat nyitni: egyikét a lánczhldon felül, máslkát a lánczhldon alul." 41 E hivatalos megállapítást két gyakorlati tett is követte 1870-ben az állam a hidvámot 8,127.000 frt-ért megváltotta, s ezzel együtt a Fő utca l.sz. alatti Lánchid RT palotája - ma Legfelsőbb Bíróság - Is a Főváros tulajdonába ment át. Az 1870. évi X. törvénycikk elrendelte a Marglt-hid építését. A Margit-hid tervét egy tervpályázat számos munkájából választották ki. A nyertes pályamű Gouln Etnest és társainak müve volt. 42 A hat nyilásu, felsőpályás hid 1872-1876 között épült fel. A tervezők által választott szerkezet megjelenésével nem rontotta a városképet, hanem szinte belesimult abba. Táncsics Mihály már 1848-1849-ben felvetett, de könyvében csak 1867-ben rögzített javaslata, amely szerint a Margitsziget csúcsát is érintse a hld, csak a századfordulóra vált valóra: 1899-1900 között megépült a szárny hld Is. 1935-1936-os években a megnövekedett forgalom miatt a hidat megerősitették és kibővítették. A n. világháború során a Margit-hldat robbantották fel elsőként már 1944. november 4-én. Ami akkor még megmenekült, azt 1945. jan. 18-án pusztították el többi hidjainkkal együtt. A felrobbantott Marglt-hldat először egy cölöpös hadlhid helyettesitette. Amikor ezt 1946 januárjában elsodorta a jégzajlás, akkor épült a margitszigeti hajóhíd, amelyet a pesti népszáj "Manci" hidnak becézett és a Marglt-hld újjáépítéséig használták. Ennek nyomvonala északabbra a szigeten át vezetett. A Margit-hld helyreállitási munkái is megkezdődtek már 1945-ben. A helyreállítás a hid kereszttengelye mentén elválasztva, két félrészben történt. 1947 novemberében átadásra került a déli félrész, a teljes átadásra 1948 augusztus 1-én került sor. A Lánchidnál már láthattuk, hogy egy hld megépitésével erősen megváltoWEdvi Illés Akdár: id.m. 372. 40

A Lánchíd használatáért hidvámot kellett fizetni. Ez akadályozta a forgalmat a két város között. 41 „Előterjesztés Buda -Pest szépítése tárgyában" Pest, 1868. május 21. ^F.Mihály Ida: AMargithíd. Bp. 1964. 14.