Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

telezettségét. 72 Rendszeressé váltak a munkás csábit ás ok, s ezek meggátlása ér­dekében az iparügyi miniszter leiratában figyelmeztette a hadiüzemeket, hogy az alkalmazottakat csak az üzem katonai parancsnok engedélyével bocsáthatják el. 73 A beruházási program gazdaságpolitikai preferenciáinak megfelelően jelentős bér­differenciák keletkeztek a nehézipar és a fogyasztási cikkeket előállitó iparágak között, ami - mint arról egy memorandum beszámol - oda vezetett, hogy számos könnyűipari szakmunkás visszafogta teljesítmény ét, szándékosan rosszul dolgozott, hogy kierőszakolja elbocsátását és a nehéziparban segédmunkásként helyezkedhes­sek el. Az alacsony bérnivó hatására megszaporodtak a lopási esetek is. 74 Mi­vel a mezőgazdaságban is jelentős munkaerőhiány keletkezett a centralizált mun­kaerőgazdálkodás biztosítására 1942-ben a földművelésügyi- és az iparügyi tárca létrehozta a munkaközvetítés központi bizottságát. A szociális feszültségek leve­zetésére pedig Országos Munkaügyi Felügyelőséget állítottak fel. 75 1944 áprili­sában döntés született a munkaközvetítés állami kézbevételéről: elrendelték, hogy az ingyenes magán munkaközvetítő irodákat meg kell szüntetni, a teljes felszá­molás határidejét december 31-ében állapították meg. Júliusban már az iparügyi miniszter felszámolt több mint 70 munkaközvetítő irodát, egyebek közt a Nemze­ti Munkaközpont területi szerveit is. 76 Egy hétre rá "Magyar Ipari Munkások Országos Szövetsége" néven egységes érdekképviseleti szervezet felállítását ren­delték el, mely az iparügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozott, s imr­már véglegesen a korporációs hierarchia kiépítését jelentette. A rendelet egye­bek között kimondta, hogy az "iparügyi miniszter az egységes szervezet előké­szítése és kiépítése céljából: 1. munkásszervezetek tekintetében bejelentési köte­lezettséget állapithat meg; 2. meglevő munkásszervezeteket ellenőrizhet, felosz­lathat, átalakíthat vagy egymással egyesíthet, önkormányzatukat szabályozhatja, a feloszlatott, vagy egyesitett szervezetek vagyona és vagyonjogi viszonyai tekin­tetében az ebben a rendeletben szabályozott szervezet javára a hatályos jogsza­bályoktól eltérően is rendelkezhetik; 3. bármely munkásszervezet vezetőit elmoz­díthatja vagy kijelölheti..." 77 Szeptember elején Országos Munkaerőgazdálkodá­si bizottságot létesitettek, melynek elnökét a honvédelmi miniszter jelölte ki. A bizottság feladata volt egyebek közt az idegen államok munkaerőigényléséről való döntés is. Két héttel később kinevezték a személygazdálkodás országos kor­mánybiztosát, akinek egyik fő feladata volt "a polgári foglalkozásokban való meg­hagyásoknak a legszűkebb térre való szorítása." 78 ft Az irányitott gazdaság ideológiája a győri programot követő realizáció so­72 Lásd Futó Mihály: i.m. 42-52.; Berend T. Iván: i.m. 238-244. 73 OLZ/668/43/180. 74 U.o. 75 115600/1942. FM sz. r. KÉ 1942. aug. 2.; 4430/1942. Mű. sz. r. KÉ 1942. júl. 26. ,Jk munkaközvetítés útján tervszerűen irányítani kell a munkapiacot, mert a kereslet és kínálat egyensúlyának a különleges viszonyok közötti megbomlása esetén a szabadjára hagyott munkapiacon olyan erők érvényesül­hetnek, amelyek ellentétesek a nemzet érdekeivel. Ezek eredményeként anyagi helyzetének javítása érdekében a munkásság esetleg nagyszámban helyezkedik el olyan munkakörben, amelyhez sem gyakorlata, sem képzett­sége nem megfelelő." Dr. Kádas Károly államtitkár elnöki megnyitója a munkaközvetítés központi bizottságának alakuló ülésén. KÉ 1943. január 31. 166. 76 1350/1944. M.E. sz. r. KÉ 1944. ápr. 16. 401.; 32000/1944. Ip. M. sz. r. KÉ 1944. júl. 23. 939. 77 2700/1944. ME. sz. r. KÉ 1944. júl. 30.977. 78 2970/1944. M.E.sz.r.KÉ 1944. szept. 3. 1140.; 3170/1944. M.E. sz. r. KÉ 1944.szept. 17. 1176.

Next

/
Thumbnails
Contents