Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

rán valamelyest veszitett hatékonyságából. Elveszítette átfogó jellegű érvényességét, mivel ilyen érvényességre a korszakban a politikai kérdések tarthattak számot. Ugyanakkor hátrányos vonásai is gyakorlatilag érzékelhetővé váltak. Ennek következtében a gazdasági ideológia fokozatosan átadta helyét a különböző manipulativ mozgalmaknak. Ilyen célt szolgált egyebek közt a Szabadidő Intézet tevékenysége, s a "Mlntafalvak Szövetség"-nek megalakítása is.

79 A rendelkezési jogkörök bővülésével mind sürgetőbben, élesebben vetődött fel a hivatalnoki-katonatiszti rend részéről a személyes térnyerésra való Igény. Ezt célozta az "egyensúlyi" törvényjavaslat, s az őrségváltás szorgalmazása. Robbanásszerű személyi változások kezdődtek. A győri programtól 1939 teléig mintegy ezer személycsere történt a gazdasági élet vezető posztjain, amelynek egyharmada igazgatók és vezérigazgatók, kétharmada pedig részvénytársaságok igazgatósági tagjainak személyi pozicióit érintette.

80 A kezdetben csak a vállalatokat és részvénytársaságokat érintő folyamat fokozatosan átterjedt a gazdaság más szféráira is. Igy pl. 1941-ben a GYOSZ közgyűlésen Chorin Ferenc visszaadta megbizását, s helyette Hagenmacher Henriket választották meg elnökül, aki egyebek közt, a katonai titkosszolgálat defenziv osztályának informátora volt. A személyi változások többé-kevésbé minden érdekképviseleti szervet érintettek.

81 A személyes pozicióvállalással kapcsolatos értékítéletek azonban meglehetős dlszperzitást mutattak a hivatalnoki-katonatiszti renden belül. Különösen egyes magaspresztlzsü katonatiszti csoportok, amelyeknek mentalitása az arisztokráciáéval volt rokon, fogadták bizonyos megvetéssel és gyanakvással az ilyen kisérleteket. Egy Ilyen tradicionális mentalitás pedig a társadalmi csoport életviteléről kialakult közfelfogást is konzerválta. Mikor Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi minisztert a jobboldal konkrét politikai okokból támadta, a vádaskodás egyik kulcsfontosságú eleme az volt, hogy korábban elvállalta egy szabadkai részvénytársaság elnöki pozícióját, s ezzel mintegy vétett a "kötelező tisztesség és hazafiság ellen".

82 A politikai orientáció, a társadalmi presztizs, s a mindennapi gondolkodást átszínező Ideologikus elemek meglehetősen determinálták az egyes uralkodó csoportokhoz tartozók attitűdjét. A fokozódó represszió hatására a helyes viselkedés már nem csupán a mindennapos érintkezés konvencionális normáinak megtartását jelentette, hanem meghatározott politikai aktivitást követelt, kiterjedt a tevékenységformák egészére, tehát egyfajta egzisztenciális alapkérdéssé vált. A specifikus érdekek igy a társadalom egészére nézve a maguk nyilt formájában artikulálatlanok maradtak, mig a privilegizált társadalmi csoportok esetén intézményesen kontrollált reprezentatív nyilvánosság előtt kaptak hangot. Érdekkonszenzus volt az uralkodó rendek közt az adott történelmi szituációban az osztályalapon szerveződő mozgalmak letörése, az osztályérdekek látenssé tétele tekintetében. Úgyszintén egyeztek az érdekek a területi revizlóra való törekvésben, s az ebből adódó fegyverkezésben, amennyiben az állami megrendelésekkel járó konjunktúrát eredményezett. A gazdaságot politikai döntések uralták, s e döntések centrális kérdéseiben az uralkodó rendek érdekei egybeestek. Ugyanakkor azonban számos ponton érdekkonfliktusok mutatkoztak. Azáltal, hogy a kaLd. Gesztelyi Nagy László: Mezőgazdaságfejlesztő törvény eredményeinek biztosítása. Mintafalvak szövetségének megalakítása. KGSZ 1943/10. Ld. továbbá BFLJÍI/127/d/16. Magyar Közgazdasági Szemle, Budapest, 1939. nov. 10. Míg 1936-ban a magyar gazdasági elit több mint fele zsidó származású volt, 1943-ban ez az arány már csupán 10%. Ld. W.O. McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. N.Y. 1972. 42. Magyar Ipar, 1941. július. Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes Esztendők 1938-1945. Budapest, éji. 72.