Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

szolgáltatás megszervezésére hat, termékcsoportok szerint elkülönülő áruforgalmi központot szerveztek. 67 ) Ez az ellentmondás, miként arról az 1942/43. évi termelési terv beszámol, meglehetős zavart okozott. Sokan kétségbe vonták a kötelező termelési kvótákat előiró rendelet hatályosságát, s ezért kormánynyilatkozatban kellett közzétenni, hogy mind a termelési kvótákról szóló, mind a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendelet érvényes. 1944 januárjában a szervezeti keretek további lebontásaként a közellátásügyi miniszternek alárendelve bőranyaggazdálkodási kormánybiztost neveztek ki.

68 Áprilisban pedig a közellátással kapcsolatos hatáskörök újbóli szabályozására került sor: a Textilközpontot, a Lábbeliközpontot, a Mosószappan Nyilvántartó irodát, s a bőranyaggazdálkodási kormánybiztost a közellátásügyi miniszter hatásköréből az iparügyi miniszter felügyelete alá helyezték.

69 Az a kettősség és ellentmondás, mely a termelés és elosztás szervei között fennállt, egy mélyebb ellentmondásra utal. A termelés menetének szabályozása háborús kényszerintézkedésekként hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel történt. Az elosztás menetének szabályozása azonban a korporativ ideológiának megfelelő tartósabb alakulatokat vélt megszilárditani. Az első, a termelés érdekében való kompromisszumra törekedett, a második az érdekek elfojtását célozta. A munkaerőpiac felszámolására az irányitott gazdaság első évében még nem történtek kisérletek. Erre annál kevésbé lett volna szükség, mivel a kibontakozó konjunktúra munkaerőszükségletét a mintegy százezer fős munkanélküli tömeg felszivásából fedezte. A munkaközvetités joga jórészt még mindig a szakszervezetek kezében volt, s a bérkövetelések még számos esetben sztrájkformát öltöttek. A munkaidő meghosszabbitása azonban már az iparügyi miniszter engedélyéhez volt kötve: "Tekintettel arra, hogy üzemünkben közismerten 10 napon keresztül tartott sztrájk következtében termelésünkben nagymértékben visszamaradtunk mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy 150 munkásnőnek éjjel való foglalkoztatását... engedélyezni méltóztassék."

70 Változás az 1939. évi II. tc. - a honvédelmi törvény - kodifikálásával következett be, mely lehetővé tette a hadiüzemek számára, hogy munkásaikat helyhez kössék. Ismét felvetődött a korporativ gazdaság intézményrendszerére való áttérés szükségességének gondolata. Az elképzelésnek ezúttal különös nyomatékot adott, hogy Teleki Pál miniszterelnök alkotmányreform-tervezetében bukkant fel.

71 Teleki - olasz és portugál mintára - olyan gazdasági hivatásrendek felállítását szorgalmazta, amelyek foglalkozási csoportok szerint tagozódnak, s egyaránt magukba foglalják a munkást és a munkaadót. Az érdekkonszenzus igy a kamarákon belül létrejön, s hivatásrendi szervezet, a politika homogenizációs szükségletének megfelelően széttöri az osztálytagozódás konfllktusrendszerét. A korábbi próbálkozásokhoz hasonlóan Teleki javaslata sem járt sikerrel. És mégis, noha gyökeres intézményi reformra nem került sor, a munkaerőpiac korlátozása és felszámolása fokozatosan folytatódott. A munkanélküli tartaléksereg kimerülésével, majd 1941 nyarától a katonai behívások számának rohamos növekedésével krónikus munkaerőhiány keletkezett. Fokozódott a nők munkába állítása, feloldották a munkaidőkorlátozásokat, rendszeressé vált a túlóráztatás, s felfüggesztettek a fizetéses szabadság kiadásának kö67

107500/1943. KM. sz. r. KÉ 1943. jún. 6. 697.; 11810/1943. KM. sz. r. KÉ 1943. jún. 27. 787. 68 280/1944. ME. sz. r. KÉ 1944. jan. 23. 85. 69 1330/1944. M.E. sz. r. KÉ 1944. ápr. 16. 365. 70 OL Z/668/43/180. 71 Teleki Pál miniszterelnöknek Horthy Miklóshoz eljuttatott alkotmányreform-javaslata 1940. nov. Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth, Budapest, 1963. 273-284.