Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

legelését is fel kellett venniük.

58 Ilyen és hasonló jellegű problémák szintén jelentkeztek más hadviselő országokban is.

59 1941-ben az árkormánybiztosi feladatkört felszámolták, a gazdasági folyamatok szabályozása ekkortól már egyre inkább a szűkösen rendelkezésre álló termékek elosztása felett diszponáló közellátásügyi miniszter hatáskörébe került át.

60 A fokozódó ellátási zavarok a közellátásügy többszöri átszervezését is szükségessé tették. Az átszervezések részben centralizáló jellegűek voltak, részben a meglevő funkciók felosztásával és átcsoportositásával jártak. Kormánybiztossokat neveztek ki a közellátás regionális megszervezésére. Ez a rendelet már nyiltan a gazdaság dezorganizációjáról árulkodott: "A kormánybiztos ha az intézkedésre hivatott hátóság a közellátás szempontjából szükséges intézkedést megtenni vonakodik, vagy azzal késlekedik, az intézkedést közvetlenül megteheti, és annak végrehajtásáról gondoskodhatik... " 61 1942-ben a törvényhatóságok keretéiben működő közellátási felügyelőségeket a közellátásügyi miniszter közvetlen felügyelete alá helyezték.

62 Ugyanebben az évben került sor a Jurcsek-féle rendszer bevezetésére: a közellátásügyi miniszter a mezőgazdasági termelőket - hatóságilag megállapitott ár ellenében való - terménybeszolgáltatásra kötelezte. 63 A mezőgazdasági termények zárolása már korábban, 1940-ben elkezdődött, s 1942-ben szabályozták az ipari növények kötelező termelési kvótáit is.

64 Az alapvető terményekből rendkivüli hiány mutatkozott. Ez nemcsak a hadsereg növekvő igényeivel, az ipari növények iránti magasabb kereslettel volt magyarázható (bár ezek önmagukban is az alapvető élelmiszercikkek fogyasztásának korlátozására vezettek) hanem azzal is, hogy a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi területek visszacsatolásával az alapvető mezőgazdasági cikkek egy főre jutó terméshozama nem nőtt, hanem csökkent (mint ismeretes Bácska mezőgazdasági terményeivel Németország rendelkezett), s hogy a különféle elemi károk következtében 1941-1942-ben több mint hatszázezer kat. hold szántóterület maradt bevetetlenül.

65 A mezőgazdaság irányitásának kettős feladata tehát egyrészt a különböző termékcsoportok arányainak szabályozását, másrészt a háborúba való bekapcsolódás után nyilvánvalóan szűkössé váló mezőgazdasági termékek elosztását ölelte fel. E két feladatkör - a földmivelésügyi - és a közellátásügyi miniszter személyében intézményesen is különvált, ami a gazdaság működési módjából következően szintén sajátos konfliktushoz vezetett. Mig a földmüvelésügyi tárca a magántermelők számára az állami megrendelések révén, s a kötelező termelési kvóták ellenére, húzóerőt jelentett, addig a közellátásügy a beszolgáltatási rendszerrel taszitólag hatott. (1943-ban a szántóterület minden aranykoronája után 50 kg búzának megfelelő értékű terményt kellett beszolgáltatni.

66 A be58 U. o. 59 KSz. Varga: im. 330-347. 60 7310/1941. M. E. sz. r. KÉ 1941. okt. 19.1437. 61 510/1941. M. E. sz. r. KÉ 1941. febr. 2. 165. 62 103200/1942. K.M. sz. r. KÉ 1942. márc. 1. 309. 63 6000/1942. M. E. sz. r. KÉ 1942. nov. 8.1517. Lásd még Szuhay Miklós: Állami beavatkozás a magyar mezőgazdaságban a II. világháború idején. Közgazdasági Szemle, 1959 ./8-9. 64 670/1942. M. E. sz. r., Termelési terv az 1943-44. gazdasági évre; M JCir. Földmív. Min. kiadványa é.n. 65 U. o., A magyar-német gazdasági kapcsolatokról pedig lásd Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország a fasiszta Németország „életterében". (1933-1939) Budapest, I960., valamint Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdasági élet a német hadigazdaság szolgálatában a II. világháború idején. Gazdaság és társadalom. Budapest, 1974.243-292. 66 1000800/1943. M.E.sz.r.KÉ 1943.jan.31.157.