Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

verezések további intézkedésekhez vezettek. 1942-ben a szakbizottságokat felszámolták, s helyükbe létrehozták a M.Kir. Ipari Anyaghivatal centralizált bürokratikus intézményét. A hivatali teendőket tiszteletdíjas alkalmazottak látták el, akiknek jogukban állt bármely ipari vagy kereskedelmi vállalkozás üzletmenetét megvizsgálni. A hivatal mellé javaslattevő szervként létrehozták az Ipari Anyaggazdálkodási Tanácsot, melynek tagjai csak felerészben kerülhettek kl az ágazati érdekképviseleti szervekből.

39 Egy évvel később az érdekképviseleti tagok arányát a taglétszám egyharmadára korlátozták.

40 Az anyagkészletek bejelentését és zárolását 1943-ban két-két további rendelet szigorította meg, s a zárolt anyagok felhasználására vonatkozó engedélyek érvényességi idejét egy évre korlátozták.

41 1944-re a nyersanyaghiány, minden intézkedés ellenére olyan méreteket öltött, hogy számos jelentős üzem volt kénytelen termelését kapacitásának töredékére csökkenteni, vagy teljesen leállitani.

42 A termelés- és forgalomkorlátozás lényegében a hadiüzemek zavartalan működését biztosító rendelettel vette kezdetét.

43 A hadiüzemek honvédelmi szállítási kötelezettségei minden más szállítási kötelezettséget megelőztek, amennyiben a vállalkozó kötelezettségeinek nem megfelelően tett eleget, egy évig terjedő fogházbüntetéssel volt sújtható.

44 A hadianyagok külkereskedelmét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint a honvédelmi miniszter közös engedélyéhez kötötték, a hadianyaggyártás ellenőrzésére országos felügyelőt neveztek ki, aki az összes hadiüzem üzletmenetét ellenőrizhette. Egy 1940-ben kelt rendelet pedig feljogosította a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert arra, hogy a magán tőkés eket nem zárolt készleteik árusítására kötelezhesse.

46 A közfogyasztás korlátozására és ellenőrzésére először fogyasztói vásárlási könyveket vezettek be, amelyekben az eladó nevét, a vásárlás időpontját, a vásárolt cikk mennyiségét és árát is fel kellett tüntetni. 47 A rendelkezés a későbbiekben többek közt szinte minden konzervféleségre kiterjedt.

48 A vásárlási könyv azonban nem bizonyult elég hatékony eszköznek. 1942-ben bevezették a közellátási szelvény iveket.

49 Hasonló intézkedésekre minden hadviselő országban sor került.

50 Az áralakulás hatósági ellenőrzésére és szabályozására 1938-ban az Árelemző Bizottság utódjaként kormánybiztost neveztek ki, akinek tájékoztató jellegű és maximált árak megállapítására volt joga.

51 Világos volt ugyanis, hogy 39 2340/1942. M. E. sz. r., 24800/1942. M. E. sz. r., 24900/1942. M. E. sz. r. KÉ 1942. ápr. 19. 547-548. 40 41700/1943. Ip. M. sz. r. KÉ 1943. aug. 8.1239. 41 14500/1943. Ip. M. sz. r. KÉ 1943. mára 7. melléki. 11.; 39500/1943. Ip. M. sz. r. KÉ 1943. júl. 25. 1087.; 14000/1943. Ip. M. sz. r. KÉ 1943. márc. 7. melléki. 10.; 3790/1943. M. E. sz. r. KÉ 1943. júl. 25. 1085.; . 17600/1943. Ip. M. sz. r. KÉ 1943. ápr. 4.439. 42 A kapacitás4dhasználatlanság ilyen alakulása természetesen nagymértékben a háború megkövetelte ágazati struktúrapolitika következménye volt. Erre vonatkozóan lásd.: Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933—1944). Akadémia, Budapest, 1958. 537-544. 43 8500/1939. M. E. sz. r. KÉ 1939. szept. 10.813. 44 OL z/668/43/178. 45 12112/1939. M.E.sz.r.KÉ 1939. okt. 1.873.; 7310/1941. M. E. sz. r. KÉ 1941. okt. 19. 1437. 46 3000/1940. M. E. sz. r. KÉ 1940. máj. 5.413. 47 201000/1941. M.E.sz. r.KÉ 1941. máj. 18.702. 48 202777/1941. KM sz. r. KÉ 1941. jún. 1. 765. 49 5560/1942. M. E. sz. r. KÉ 1942. okt. 4.1353. 50 E. Sz. Varga:Ekonomicseszkie kriziszü. Moszkva, 1974. 330-347. Lásd még ehhez a Magyar Gazdaságkutató Intézet 50. sz. helyzetjelentését, Budapest, 1942. 95. 51 2220/1938. M. E. sz. r. Magyar Ipar, 1938. máj.-jún. 31.