Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

más állami megrendelések révén. 1939-ben döntés született arról, hogy az ötéves terv eredeti célkitűzéseit két év alatt végrehajtják. Hamarosan azonban a gazdasági élet centrális kérdésévé nem a fogyasztói piacok biztositásáért folytatott küzdelem, hanem a szűkösen rendelkezésre álló tőkejavak elosztásának mikéntje vált, s ez a váltás az állami beavatkozás jellegét tekintve egy minőségi változást jelölt. Mig ugyanis 1938-1939-ben a beruházási program - az ipari érdekképviseletek aggódaima ellenére is - többé-kevésbé az egész gazdaságban éreztette hatását, addig 1940-tŐl - túlnyomórészt a Szovjetunió elleni háborúba való belépés mind konkrétabban érzékelhető perspektivájának hatására -, szinte fagyasztásszerüen megszigorították a magántőke működési feltételeit. A fogyasztási iparok egy részének termelését - a nehézipar egyidejű növelésével - korlátozták, a hiteléletet centralizálták, a gazdaság egy hiánygazdaság állapotába fordult, s hosszú ideig ilyenné konzerválódott. A képviselők apelláltak, az élelmesebb városi elöljáróságok díszpolgárrá választották a pénzügyminisztert és a földmivelésügyi minisztert, a küzdelem azonban kivülesett a gazdaság keretein, s - a korábbiakhoz képest - illegitimmé vált. 27 1940-ben a pénzügyminiszter már 2,8 milliárd, 1941-ben pedig 4,5 milliárd pengős beruházások perspektíváját vázolta fel, melyekből 2,3 milliárd pengő 1941 végére már ki is volt fizetve.

28 Mindez oda vezetett, hogy a nemzeti jövedelemnek mind nagyobb hányada került az állami költségvetés redisztribuciós csatornáiba:

29 ál Nemzeti jövedelem Állami közterhek (milliárd pengő) (a n.j. %-ában) 1938 5,1 38 1942 11,6 44 1843* 14,5 50 (X becsült adatok) B) - Hadikiadások Hadikiadások Ev (milliárd P.) (a n.j. %-ában) 1938- 39 0,6 11,9 1939- 40 1,9 19,8 1941 1,2 19,9 1942 2,0 27,9 1943 3,6 25,1 1944 6,9 44,1 „Bajának 500000 pengős iskolaépítést biztosított a pénzügyminiszter" Magyar Közérdek, 1939. nov. 5. 2. „Nagy lelkesedéssel választja díszpolgárrá Baja községe Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminisztert" Magyar Közérdek, 1939. nov. 20. 1. „Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter Halas díszpolgára" Magyar Közérdek, 1939. febr. 5. 2. „Másfél millió pengős építkezés Halason" u.o. Lásd erről: Közgazdasági Szemle, 1942. jan.-febr. 4. A) forrás: Magyar Gazdaságkutató Intézet 52. sz. Gazdasági helyzetjelentése. Budapest, 1943. B) Berend T. Iván számításai, Ld. Berend T. Iván: Az állami beavatkozás háborús rendszerének főbb vonásai Magyarországon a második világháború idején. MKKE Évkönyv, 1958. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1959.236. A bemutatott adatok csupán a tendencia jelzésére szolgálnak, a számításokban megmutatkozó különbségeket részben az eltérő forrásfelhasználás, részben a kerekítések eredményezik.