Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Lengyel György: Az irányított gazdaság kialakulásának néhány tényezője Magyarországon

A magántőkét ellenőrző és irányitó intézményrendszer kiépülése nyomán előálló sajátos "kevert" szisztéma nem előzmények nélküli sem a magyar gaz­dasági gyakorlatban, sem pedig a korszak gazdasági ideológiájában. Az állami beavatkozás közép-keleteurópai hagyományai itt legalábbis abban a vonatkozásban fontosak, hogy mintegy szokásszerüen definiálták és konzerválták egy irányitó­-ellenőrző apparátus szerkezetét, s ebben az intézményrendszerben - hol burkolt, hol élesen kifejtett - specifikus rétegérdekek hordozóivá váltak. Ebben a vonat­kozásban tehát határozottan, utalnunk kell az állami beavatkozás különböző for­mái közti folytonosságra. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdaság működési módját tekintve ne lenne az irányított gazdaság és az állami beavatko­zás megelőző formái közt néhány alapvető különbség. A beavatkozás megelőző formáinak (az I. világháború gazdálkodási módját itt most időlegesen figyelmen kivül hagyva) jellegzetessége talán éppen abban összegezhető, hogy céljuk a tranz­aktiv piacgazdaság, s az ennek megfelelő liberális politikai uralmi rendszer ki­épitése-támogatása volt (s ez a magántőkét segitő törvényekkel és rendeletekkel éppúgy igazolható, mint a gazdaság intézményrendszerének tényleges funkcionálá­sával és a liberális ideológia terjedésével). 2 Az irányitott gazdaság ezzel szem­ben éppen e - több-kevesebb sajátossággal rendelkező "művi"- piacgazdaság kor­látozására és felszámolására irányult, ami mint azt kimutatni szándékozunk, tör­vények, rendeletek utján az intézményrendszerben, valamint az ideológiában be­állott változásokkal bizonyítható. Abban, hogy e kisérlet sikerrel járhatott, dön­tő szerepe van annak a ténynek, hogy a piacgazdaság megszületésénél lényegében ugyanazok az aktorok bábáskodtak, amelyek később, az erőviszonyok lényeges módosulása után, korai halálát szorgalmazták. Fentiekből kitűnik, hogy a funkciót, az irányitási-elosztási metódust tekint­ve konkrétabb analógiákat az irányitott gazdasággal az I. világháború gazdasági mechanizmusa mutat. A Monarchia hadvezetősége a háborúba való belépéskor egy néhány hónapos büntető hadjárattal számolt. Ebből adódóan a gazdasági piacokat ellenőrző cent­ralizált intézményrendszer kiépitése csak késve indult meg és vontatottan haladt. A nyersanyagelosztás megszervezése német mintára készült és kezelését rész­vénytársasági formában működő, állami felügyelet alatt álló nyersanyagközpon­tokra bizták, mig az ármegállapítás, zárolás és elosztás ettől független állami bizottságok feladata volt. 3 A Monarchia hadügyminisztériumának, magyar érde­keket sértő intézkedései röviddel a kényszerintézkedések bevezetése után nyil­vánvalóvá tették, hogy a nyersanyagelosztás egységes megszervezése a kiélező­dő nemzeti érdekkonfliktusok miatt lehetetlen. Magyarországon igy a nyersanyag­elosztás megszervezése az eredeti elképzelésektől eltérően a magyar keres­kedelemügyi miniszter hatáskörébe került. A minisztérium tehermentesítésére huszonhat - döntési hatáskörrel rendelkező - nyersanyagbizottság létesült, ame­2 Míg az 1881/44. t.c. és az 1890/13. t.c. elsősorban a mezőgazdasághoz szervesen kapcsolódó szeszipari gyárak létesítését szabályozta, addig az 1907/3. t.c. már más iparágak, így a vegyipar és a vas- és gépipar számára is konjunktúrát jelentett. Lásd erről bővebben Berend T. Iván-Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Ma­gyarországon 1848-1944. Kossuth és Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 94-103.;Berend T. Iván-Rdnki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Szikra, Budapest, 1955. Az ideológia és az uralmi viszonyok változásához lásd Hanák Péter (szerk.) : Magyarország története 1849­1918. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. 316-318., 366-383.; Szabó Miklós: Uj vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban. Századok, 1974/1. 3-66. 3 Lásd: Szterényi József-Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Franklin, Budapest, 1934.; Futó Mihály: Gyáripari termelésünk irányítása a két vüágháborúban. Különlenyomat a ,Közgazdasági Szemle" 1943. évi 11-12. számából, Budapest, 1943.

Next

/
Thumbnails
Contents