Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
részt az ellenforradalmi talajon kibontakoztak azok a köztörvényi rablógyilkosságok, amelyek e légkör "természetes velejárói" voltak. A kommunista- és zsidóüldözés 1919-es megjelenése közvetlenül a kommün megdöntése után következett be, de ekkor a kommunistaüldözés dominált, 1920-tól kezdődően azonban a kommunisták elleni fellépések csökkenésével párhuzamosan fokozódott a zsidóüldözés, s tartalmi összetevőit már nem a Tanácsköztársaság emléke adta elsősorban, hanem az "őrségváltásból" fakadó igények. "Bár nyiltan a Fővezérség nem értett egyet a terrorcselekményekkel, azt hallgatólagosan tűrte, mert az volt az álláspontja, hogy forradalmi átalakulás lévén ez áldozattokai jár és tisztogatni kell." 141 Másutt is egyre nagyobb aktivitással dolgoztak. FŐleg vasutasokat, közlekedési alkalmazottakat találunk támogatóik sorában. Budapest és Tapolca között a vonaton több ezer zsidóellenes röplapot foglalt le a rendőrség a kalauztól. 142 Közben megkezdődött Észak-Magyarország "meghóditása" is, az ébredő szervezetek megalakitását elsősorban a bányatelepüléseken kezdeményezték. Egerben Gárdonyi Géza, a nagy iró fogadta küldöttségüket: "Nagy megtiszteltetés volna rám nézve, ha mindnyájukkal kezet szoríthatnék" - üdvözölte a küldöttség vezetőjét. 143 A Népakarat rendkívüli számában 144 pedig már arról tudósított, hogy a Duna-Tisza közén többé nincs lehetőség a zsidóság hatalomrakerülésére, mert ott a Vázsonyiakkal, Garamiakkal szemben az ébredők az urak. Horthy budapesti bevonulását vidéken is "hatalomátvétel" kisérte. Héjjas Iván 1919. november 19-én kiáltvánnyal fordult Kecskemét lakosságához, amelyben a város Ideiglenes parancsnokává nevezte ki magát, statáriumot vezetett be, s 9 pontban foglalta össze a rendcsinálás programját. 145 Ezek előzményeit az 1919 áprilisában megfogalmazott követeléseiben találjuk meg. Az ÉME szerepe Héjjas lépésével óriási arányokban megnövekedett Kecskeméten, s Budapest "Horthy-ünnepségének" megfelelője Is lezajlott: a helybeli ÉME és MANSZ szervező munkájának eredménye az 1919. november 23-i "Héjjas-ünnepségek" lettek. 146 Az 1919. november 30-i nagygyűlés 1919. november 21-én dr. Fodor Gyula titkár aláirásával az ÉME kérelmet juttatott el a székesfővárosi tanácshoz. Ebben a Vigadó termeinek átengedését kérték az 1919 november 30-i évi nagygyűlés céljára. Dr. Fodor megjegyezte, hogy a "gyűlésünknek éppúgy mint egész egyesületi működésünknek semmiféle politikai jellege nincsen." Az engedélyt a tanács november 27-én megadta. 147 Annak ellenére, hogy az ÉME nem politikai jellegű gyűlésre kérte a Vigadó termeit, a Népakarat november 29-én már az igazat irta: a tudósitás szerint a fél tizenegykor kezdődő gyűlés programjának első pontja a zsidókérdés lesz, a 141 Uo. Kovarcz Emil tanúvallomási jegyzőkönyve Budapesten 1946. március 29-én. 142BFL W.18.b.Bp.Kir.tJgy.Sajtóper.ir. 5/102/1919. Subits István detektív jelentése az 1919. szeptember 23-án a vasúton talált röplapokkal kapcsolatban. 143 Gondolat, 1919. IX.27.23. 144 Népakarat, 1919. október I. évf. 5.sz. Rendkívüli kiadás 2. 145 Kecskeméti Népújság, 1919. XI.23.1.évf. 1. sz. 4. Kiáltvány a város lakosságához! 146 Uo. 3. A mai ünneplés programja. 147 BFLIV.1407.b. Bp.Szfv. Tanár. Tan.Üo.-k. Közp.ir. 973/1919-XI.
