Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

második a keresztény nemzet vészes helyzete,- a harmadik pont pedig az ezen kérdésekben követendő állásfoglalás.

148 A Népakarat közlékenységét az ébredő alapszabályban foglaltak teszik érthetővé. Miután kizárólag csak "társadalmi kérdésekkel" foglalkozhat az egyesület, s a politikai kérdésektől "távol kell tartania" magát

149 ehhez a megoldáshoz kellett folyamodnia. A Népakaraton keresztül fel szól itották valamennyi ébredőt és radikális keresztényszocialistát a gyűlésen való részvételre.

150 A nagygyűlés az ÉME történetében az egyik legjelentősebb esemény, akár országos hatását, akár az ébredő társadalmi bázis növekedését, akár az ébredő Ideológia "radikallzálódását" vizsgáljuk.

151 Az izzó hangulatú gyűlésre a megjelentek nagy száma már önmagában is meghatározóan hatott. A Vigadó környékén megjelent több ezres tömeg részvételével a Tanácsköztársaság megdöntését követően egyik legnagyobb szélsőjobboldali demonstráció zajlott le 1919. november végén. Miután mindenkinek nem sikerült a Vigadóba bejutni, a kivül rekedtek számára a Petőfi téren is tartottak gyűlést. A beszédek, hozzászólások a Virradat szerint "a mai helyzetben való rendteremtés nagy elszántságának jegyében" folytak. 36 vidéki szervezet Is elküldte képviselőit, s feladatuk az ébredő sajtó szerint elsősorban a zsidókérdés radikális megoldásában történő állásfoglalás volt. Az ÉME antiszemitizmusa, plakátokon és utcai verekedésekben kifejeződő "zsidóellenes programja" már a nagygyűlés létrejötte előtt nyilvánvalóvá tette,hogy az egyesület az országos méretűvé váló antlliberálls, antikommunista és szabadkomüvesellenes mozgalom gyűjtőhelyévé vált. A Peidl-kormány puccsal történt eltávolítását követően már jelentékeny szerepet játszott a hatalomra került erők uralmának megszilárdításában, miközben tagjainak éjjeli kilengései s a zsidó külsejű emberek inzultálása a féktelen indulatok elszabadulását eredményezte. A Vigadóban tartott nagygyűlés országos közgyűlés volt. A megnyitót követően Remetei-Kőváry János alelnök ismertette az egyesület egyéves történetét, s az 1919. januári szétvert gyűlésekről, az ellenforradalmi szerepükről, szellemi irányító tevékenységükről az ellenforradalmi akciókban, a románok jelenléte alatti üldöztetésükről éppúgy szólt, mint ahogy a velük kapcsolatos román perszonálunlós elképzelések elutasításáról. A szétvert gólyavári gyűléseket "zsidók által felbérelt börtöntöltelékek" tengerészruhában végrehajtott akciójaként magyarázta. Kitért az egyesület történetének majdnem minden lényeges eseményére. Az alelnök beszédét dr. Zákány Gyula előadása követte A zsidókérdésről cimmel. Tényként szögezte le, hogy Magyarországon "van zsidókérdés". A recepciós törvény óta az ország életében 5%-kal részesedő zsidók a magyarságot vissza akarják szorítani. A Világ cimü liberális lap 1918. augusztus 23-i száNépakarat, 1919. XI.29.1. évf. 28.sz. Rendkívüli kiadás 3. Az ÉME nagygyűlése és programja BFLIV.1473.a.Bp.Szfv.IVJcer.Elöl.ir.ÁltJí:özigir. 11467/1919. Ld. A 22. jegyzetet. Népakarat, 1919.XI.30.1. évf. 29.sz. 3. Mindnyájan ott legyetek! Az országos sajtó ujn. a Népakarat, a Virradat, továbbá a miskolci Magyar Jövő és az Ébredő Magyarország részletesen beszámolt a nagygyűlésről, miként a visszaemlékezésekben is nyoma maradt, pl. Gratz Gusztáv memoárjában. Vö.: Népakarat, 1919.XII.4. I. évf. 30.sz. 1-2. Az Ébredők nagygyűlése; Virradat, 1919.XII.2. II.évf. 60sz. Horthy rendet teremt; Magyar Jövő (Miskolc), 1919. XII.4. I. évf. 52sz. 2. Két határozati javaslat; Ébredő Magyarország két száma: 1919.XI.30; I. évf. 4-5. sz. 2-21. A zsidókérdés, valamint az 1919. XII.7.1. évf. 6-7. sz. 30-31. Gratz Gusztáv: id.m. 254. Fehér András: A MSZDP és az ellenforradalmi rendszer 1919 augusztus - 1921 (Bp. 1969, Akadémiai K. 63.). c. munkájában jól érzékelteti - a PI Arch. XVII. 1/1919/30. anyagát felhasználva - azt a tényt, hogy nemcsak a zsidóságot támadták az ébredő nagygyűlésen, hanem a szociáldemokratákat, a liberális és szocialista sajtót, valamint a gyűlés utáni tüntetések is erősen szociáldemokrata és polgári liberális elemek ellem jegyeket viseltek magukon.