Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
vénytelen fellépéstől ..." tartózkodni fog, de a "bűnösök bűnhődni" fognak. Fogadására az ÉME plakátokat jelentetett meg. 113 Az Ébredő Magyarország november 16-án vezércikkben üdvözölte a Nemzeti Hadsereget, s a szám cikkel között található Herkély Horthy-életrajza, valamint a Magyar Nemzeti Hadsereg megalakulásáról írott beszámolója. Irt az első" számban még Orbán Dezső Soós Károly vezérkari főnökről, valamint dr. Bárdossy Ernő Siófokról. 114 Az ÉME szerepét Horthy fogadtatásában a Népakarat november 18-1 száma és Balogh Ferenc visszaemlékezése alapján ismerjük. Balogh több ezer budapesti tisztelgő ébredőről emlékezett meg. 115 Az ébredők a már korábban említett Vilmos császár ut és Országház tér mellett tüntető antiszemita sorfalat alkottak a Személynök utcánál és az Alkotmány utcánál. 116 A fővárosban a bevonulással bizonyos konszolidációs jelek is mutatkoztak. Az ÉME most már nem harcra, hanem az ÉME étteremben (Sörház u.3.) és az ÉME-szimpatizáns Spolarits Kávéházban (József krt. 37-39.) rendezendő találkozókra invitált. 117 A társadalmi összejövetelek azonban nem valami békés korszak beköszöntét jelezték, hanem az egyre jobban kiszélesedő mozgalom társadalmi összefogásának és irányításának voltak eszközei. Az Ébredő Magyarország egy héttel Horthy bevonulása után, azzal szemben, hogy a Fővezér a pogromtól való tartózkodást Ígérte, Igy Irt: "Kibontottuk zászlónkat! Nyílt harcot hirdetünk!" 118 A "Numerus clausus?" kezdetű cikkben pedig kijelentették, hogy nem akarnak zsidó pogromot, de "... az ország szabadulni igyekszik és bizonnyal szabadulni Is fog a hosszas háború alatt Ideözönlött kártékony söpredék népektől, köztük elsősorban a zsidóktól Is, de talán ez sem zsidóüldözés, csak védekezés a behurcolt és a még behurcolandó ragály ellen". A kereszténység "recepciójának" szerintük szükségszero velejárója a numerus clausus. A jövő programja "rövid": fel kell építeni a keresztény magyar társadalmat. Nem politikai pártként, nem kis utcai verekedésekkel, hanem a 830.000 (!) fős létszám erejét kihasználva. Ennek vezetője pedig a 2.000-es bizottság élén álló 72 tagu Intézőbizottság. 119 Egyrészt az 1919 őszi kaotikus pártviszonyok, másrészt az ébredők egyesületének erőteljes mozgalmi tevékenysége következtében az ÉME vezetősége ugy döntött, hogy nem állítja az egyesületet egyetlen párt vagy pártcsoportosulás mögé, nem engedi, hogy tagsága egy-egy párt társadalmi bázisának részévé váljon. E cél érdekében minden lehetőséget megragadtak arra, hogy az egyesület tömegmozgalmi jellegét fokozzák. A numerus clausus hirdetése mellett Budapest munkásaihoz is fordult az Ébredő Magyarország. 120 A "Nem kell hinnetek abban, amit olvastok, de gondolkozzatok felette" kezdetű cikk azt boncolgatta, hogy az ébredők, a Friedrichkormány, a keresztény pártok, az egyetemi hallgatóság nem ellenségei a munkásoknak. Hiszen a keresztények a munkások érdekében három igen fontos dolgot szeretnének megvalósítani. Egyrészt a szakszervezeteket nem akarják fel113 OLP 1354. ÉME. ir.2. tétel. Balogh Ferenc nem ismerteti a plakátok tartalmát. 114 ÉM. 1919X1.16.1. évf. 1.SZ. 2. A nemzeti hadsereghez 115 Uo. Balogh 20.000 ébredőről emlékezett meg, ez azonban megalapozatlannak tűnik. l 16 Népakarat 1919.XI.18.1. évf. 14.sz.3H 7 ÉM. 1919. XI.23.1. évf. 4.sz. 31. Hirdetések. ll8 Uo. 4—5. Numerus clausus 119 ÉM. 1919.XII.7.1. évf.6-7sz. 15. Az intézőbizottság a Tanácsköztársaság alatt csökkent 80 főről 72-re. A túlzó adatok itt is jellemzők. Az ÉME pontos létszáma - tagnyilvántartó lapok hiányában - csak a korabeli sajtóanyag alapján állapítható meg. 120 ÉM. 1919. XI.23.1.évf. 4sz. 9-10. Budapest munkásai