Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
számolni, de vezetőik nem lehetnek többé zsidók. Másrészt a sztrájkjog megmarad, de csak mint védelmi eszköz, s a sztrájkok vezetői sem lehetnek zsidók, mert a gyártulajdonosok 90%-a zsidó, akikkel a sztrájkvezérek összejátszanának. Harmadrészt bátor hangú munkáslapra van szükség, s nem a "Mózes-vallásuak" szerkesztette és vezette Népszavára. "Mi - irták az ébredők - nem ellenetek, hanem a zsidó szellem ellen küzdünk. "Felszólították a munkásokat, hogy követeljék az SZDP élére is keresztény magyar munkások és keresztény irók kinevezését, mint ahogy a Népszava kiadóhivatala, szerkesztősége esetében teszik. Szerintük sem kikeresztelkedett zsidó, sem szabadkőműves nem lehet vezető. A teljesen egyértelmű szociáldemokrácia- és liberallzmusellenesség, valamint antiszemitizmus voltak a belpolitikai állásfoglalás eszmei megalapozói, de a külpolitikai elképzeléseik Is hangot kaptak a lap hasábjain. 121 Állásfoglalásukat meghatározta azonban a románok november 15-i Budapestről történt kivonulása és Clerk kezdődő missziója. Miután az ébredőkhöz közel álló Friedrichet az angol diplomata "fehér bolsevistának" nevezte, s őt és társait alkalmatlannak találta a kormányzásra 122 az ébredők a szebb jövő érdekében az angol kísérletek iránti lojalitásukat fejezték ki, s Kossuth Ferenc századfordulós elképzeléseinek felidézésével igyekeztek tömegeiket Clerk mellé, ugyanakkor részben a Friedrlch-kormány ellen hangolni. A románok kivonulása után felgyorsult a szervezeti keretek kialakítása. Hetenként kerületi beszámolók és tagfelvételi gyűlések váltogatták egymást, különösen a VEI. és LX. kerületben lakók megszervezését tartották fontosnak. 123 Ennek okát a kerületek társadalmi összetételében, s az ott lakó viszonylag nagyszámú ébredő tagságban kell keresnünk. A Népakarat rendkívüli kiadása is felhívta az ÉMÉ-re a figyelmet. "Itt az Idő - Írták a lapban -, milliók sorakoznak mögöttünk, ők a szebb jövő reménysugarai." 124 Az újjáéledő gazdasági élet egyes kérdéseiben is állást foglalt az egyesület. Bármennyire fontos is a Duna-Tisza csatorna, a csepeli szabadkikötő megépitése, Rubinekék ne tárgyaljanak sem a francia Dreyfuss csoporttal, sem az angolokkal, mert azok Magyarországon zsidó üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek, s azokat felhasználnák a kivitelezésnél. 125 1919. november végén, a hóvégi országos közgyűlés hangulati előkészítéseként, az ÉME által hamisitott plakátok lepték el a budapesti utcákat. A célzatos hangvételű hamisítványokon aláiróként a Budapesti Izraelita Hitközség Visszavándorlási Irodája szerepelt. 126 A feljelentőknek Czobor rendőrfőtanácsos kijelentette, hogy a plakátok leszedésére a rendőrség nem használható fel, mert annak más a munkája (!), munkások e célra nem állnak a rendőrség rendelkezésére, a házmestereket pedig hiába szólították fel, nem hajlandók azt végrehajtani. A levakarás hatósági végrehajtása különben is botrányhoz vezetne... 121 Uo. 22-23. Angol-magyar érdekközösség n2 Rdnki György: A Clerk-misszió. . .410. »23Népakarat 1919.XI.23.1. évf. 16.sz. 124 Népakarat 1919.XI.24.1. évf. 17. sz. Rendkívüli kiadás 3. Ébredő Magyarokhoz 125 ÉM. 1920.1.15. II. évf. 4. sz. Az ÉME 1919. november 26-i levele Rubinek Gyula földművelésügyi miniszterhez 126BFL VII.18.b. Bp Jíir.Ügy.Sajtóper, ir. 5/257/1919; 5/290/1919.