Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

megközelítéssel megjelent, még ha nem is a későbbi zajos antiszemitizmus formájában. 38 Az egyesületek céljaiban a dualizmus korának klubjaitól, asztaltársaságaitól eltérő gondolatok társadalmi, politikai összetevőit a magyar történetírás már feldolgozta. 39 Az újonnan létrejövő egyesületek társadalmi bázist kialakitó tevékenységének, meghatározott társadalmi rétegek beszervezésére vonatkozó igényüknek, "szakmai szervezkedésüknek", az 1918-1921 között fokozatosan jobbra tolódó eszmei alapállásuknak, ideológiájukban a keresztény, nemzeti, faji gondolatok megjelenésének összehasonlitó vizsgálatával azonban adós. Ha az 1918-1921 között létrejött egyesületeket az egyesületi alapszabályaikban megfogalmazott célok, keresztény, nemzeti és faji eszmeiségü gondolatrendszerük és a beszervezésre, megnyerésre kiszemelt társadalmi rétegek szemszögéből vizsgáljuk, akkor több, eddig nem tapasztalt jelenséget mutathatunk ki. A társadalmi bázis szempontjából vizsgálva az egyesületeket az 1918 novemberében létrejött MOVE-elŐd, a Magyar Tisztek és Továbbszolgáló Altisztek Országos Szövetsége, a "hadviselt egyéneket", a nem sokkal később létrejött MOVE a "véderő hivatásos és nem hivatásos tisztjeit, katonáit", az ÉME az "egész társadalmat", a MANSZ az "aszszonyokat, leányokat"; az 1919-ben alakult egyesületek közül a Fehérház Bajtársi Egyesület a "nemzeti összeomlás alatt (értsd a Tanácsköztársaságot - Z.T.) a magyar alkotmányosság védőit", a MONE a "magyar orvosokat", a Magyar Nemzeti Szövetség "minden magyar erőt"; az 1920-ban létrejöttek közül az Erdélyi Székely és Magyar Munkások Gábor Áron Szövetsége a menekült "erdélyrészi szellemi és fizikai munkásokat", a Magyar Bolsevistaellenes Liga a "vértanuk hozzátartozóit, a meggyőzött munkásságot"; az 1920-tól 1939-lg különböző főiskolai és egyetemi fakultásokon létrejött, a Turul Szövetségbe tartozó bajtársi egyesületek a "főiskolai és egyetemi ifjúságot^'; az 1921-ben létrehozott Magyar Leventék Országos Szövetsége és a Magyar JövŐ Szövetség az "ifjúságot" akarta tömöriteni. Nyilvánvaló, hogy 1918-ban létrejöttükre a társadalmi feszito erők Igen nagy hatással voltak. A négyéves háború sem a katonák, sem családjuk, a politikailag képzetlen és könnyen motiválható asszonyok szempontjából nem mult el nyomtalanul, s a kialakult forradalmi helyzet ezt még fokozta Is. Az ébredők esetében azonban már többről van szó: a szélsőjobboldali egyesületek közül először Itt találkozunk a magyar nemzeti gondolat faji megközelítésével. Ez a fajiság 1918-1919 fordulóján azonban még nem jelentett komoly politikai vonzerőt, hatása akkor vált félelmetessé, amikor a proletárdiktatúra megdöntését, majd a trianoni békekötést követően ez a fajiság gondolata eggyé vált a nemcsak hirdetett, hanem meg is valósított fehérterror egyik formájaként jelentkező antiszemitizmussal. 1918 telén a keresztény és nemzeti gondolat még nem redukálódott a nem keresztények és internacionalisták elleni jelszóvá. A keresztény nemzeti társadalom említett egye38 Az ÉME már ismertetett célja mellett, a MOVE alapszabályában a következő célokat fogalmazták meg, miután az 1918. november 29-én elfogadott ideiglenes alapszabálytervezetet 1918.XII.10-én felterjesztették ugyan jóváhagyás végett, de az 1919. január 19-én megtartott „közgyűlés határozatai értelmében és a közelmúlt tapasztalatai alapján" átdolgozták: „1. a véderő hivatásos és nem hivatásos tagjai közötti bajtársi viszony mélyítése és a magyar nemzeti érzésnek minden pártpolitika kizárása mellett való ápolása és fejlesztése; 2. a tagok erkölcsi és anyagi érdekeinek védelme; 3. tudományok és nyelvek művelése; 4. testedzés." A kifejezetten „keresztény nemzeti" gondolat csak az 1921-ben átdolgozott alapszabályban jelentkezett: „a nemzeti eszme ápolása és művelése és a keresztény erkölcsi világnézetet valló magyarságnak egy táborba tömörítése" az egyesület célja. A MANSZ 1919.1.11-én tartott zászlóbontó közgyűlésén elfogadott alapszabály szerint a szövetség célja: „a. az ország keresztény és nemzeti alapon álló asszonyainak, leányainak és női szervezeteinek egységbe foglalása; b. a keresztény világnézet erősítése és a nemzeti hagyományok ápolása" (BFL IV.1478.a. Budapest Székesfőváros IX. kerületi Elöljáróságának iratai. Általános közigazgatási iratok 523/1942.) 39 ld. Ránki György (főszerk.): id.m.78; Vita Magyarország. . . 66;Nemes Dezső: id.m. megfelelő fejezetei