Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

sületei közül az eszmék faji alapon történő' megfogalmazása az ébredó'kön kivül csak a MOVE 1921-es uj alapszabályánál lesz megfigyelhető'. Mig valamennyi szélsőjobboldali egyesület alapszabályában szerepel a nemzeti vagy keresztény jelző - az esetek döntő többségében mindkettő' -, addig társadalmi bázisukat a partikuláris kéretek közötti szervezettség iránti igény jellemzi, kivéve az ébredőket és a mindenkori kormánypolitikával lojális Magyar Nemzeti Szövetséget. E két egyesületnél ugyanis az "egész magyar társadalom" és a "minden magyar erő" megszervezése a kivánság 1919 után a társadalmi bázist illetően. A két egyesület közül azonban az ÉME előnyökkel Is rendelkezett: egyrészt mert ideológiájához felhasználhatta a forradalmak alatti szerepét, "vértanuságát", másrészt mert korábban történt megszerveződéséből következően szélesebb társadalmi alapokkal birt, mint társa, melyben a proletárdiktatúra hatása alól épp hogy felocsúdott konzervativ, dualizmuskori politikusi vezető gárda szerveződött, részben visszafogottabban, részben kevésbé értve meg az "uj idők szavát". Harmadrészt pedig az ÉME útszéli antiszemitizmusa mint társadalmi feszitő erőket levezető szelep sokkal szélesebb rétegekben talált Budapesten és vidéken visszhangra, mint a korábbi, hitelét vesztett, s pillanatnyilag a politikai élet perifériálisabb területeire szorult nagybirtokos és keresztény nagytőkés rétegek ideológiája. Az egykori "szent korona országai"-ra való hivatkozás a tagfelvételnél pedig eleve lehetőséget teremtett a menekültek megszervezésére, egyfajta - nem létező - jogfolytonosságot Is kifejezett, s tagjaiban az integer Magyarország gondolatát ébresztette. A szándékolt méretek, az ezer fős közgyűlési határozatképesség, a "minden magyar", "egész társadalom", stb. kifejezések a dualizmus korának egész politikai szemléletét felrúgták. A totális, teljességre törekvő, szervezettséget és aktiv részvételt követelő és kiváltó, kezdetben őszinte jelszavak később már csak demagóg módon hangoztatott frázisokká váltak, nagy tömegeket mozgósítottak, s a modern tömegmozgalom szélsőséges formáinak első képviselőit teremtették meg a magyar történelemben. Az ÉME - részben a Károlyi-kormány gyengesége, részben saját politikai arculatának ismeretlen volta miatt - legális szervezeti keretek között kezdhette tevékenységét. Ám csakhamar a dualizmus politikai vitamódszereitől teljesen elütő hangvételű plakáttal hökkentette meg a főváros lakosságát. Az ÉME Intézőbizottsága által aláirt plakát harcot hirdetett a keresztény testvérekhez, munkásokhoz és polgárokhoz fordulva, az ellenséget is kijelölve: "... a zsidóknak fajuk védelmére eszközeik vannak ", s fokozatosan szoritják ki a magyar fajt. "... Egymást különböző eszközökkel védik, a hazai kereskedelmi, bank és hiteléletet a kezükben tartják, destruálják a sajtót, demagógiájukkal embertömegeket hajtanak jármukba, a szocializmus és a demokrácia ideális eszméit üzletté alacsonyítják", stb. - szól az ébredő vád. Mindezek miatt 1919. január 19-re a Műegyetem Trefort-kerti nagytermében, a Gólyavárba a magukat "csak magyaroknak" vallókat nagygyűlésre meghivják.

40 A szociáldemokrata munkások azonban csakhamar eltávolították a plakátokat, 41 s ez 1919 januárjának első heteiben többször megismétlődött. A "plakátháboruba" 1919. január 15-én a budapesti rendőrség is bekapcsolóOL P 1354. ÉME ir. 2. tétel. A szakirodalom az 1919.1.19-i gyűlésükkel mint „az első ellenforradalmi vasárnap" egyik eseményével foglalkozik. Juhász Nagy Sándor szerint (id.m.432.) a gyűlés nem is 19-én, hanem 11-én volt, Gratz Gusztáv pedig csak az alakulás napjának tekinti január 19-et (id.m. 345.). ÉM.1919X11.21. I. évf. 10.SZ. 7-8. Adatok az ÉME történetéhez. 2. közlemény. „Korrajz az elmúlt esztendőről." Az ébredő sajtó állítása szerint a „Népszava és a liberális sajtó" felszólítására távolították el a munkások a plakátokat.