Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
I. AZ ÉME A FORRADALMAK ALATT Az ÉME megalakulása és kezdeti ideológiája Az Ébredő Magyarok Egyesületének megalakulása a történelmi Magyarország összeomlásával egy időben történt. A pontos dátum megállapítása nehézségekbe ütközik. Kozma Miklós 1918. december 10-ét 16 , Gratz Gusztáv pedig 1919. január 19-ét emliti mint az alapitás napját. 17 Balogh Ferenc, az ÉME későbbi szürke eminenciása szerint viszont már két héttel az őszirózsás forradalom győzelme után, 1918. november 13-án megalakultak, 18 s ekkor vette fel a keresztény asztaltársaságnak indult csoportosulás az "ébredő" nevet. Más alkalommal viszont Balogh csak 1918 telét emliti. 19 Az egyesület újságja, az Ébredő Magyarország, c. hetilap szerint 1918.decemberére, 20 a BM egykorú bizalmas tájékoztatója alapján "... az 1918-as októberi forradalom utánra " 21 tehető a megalakulás. Az egyesület alapszabályát viszont az 1919. január 6-i közgyűlésen hagyták jóvá. 22 Vajon melyik időpontot fogadhatjuk el? Az alapszabályt jóváhagyó közgyűlés időpontját semmiképpen sem, mert ahhoz, hogy az egyesületi alapszabályt közgyűlés elé vihessék, az egyesületnek már korábban létre kellett jönnie. A névadás időpontja korainak tűnik, mert a szélsőjobboldali elemek megszervezése ilyen hamar nem következhetett be, arról nem is szólva, hogy Balogh maga is két időpontot emlit. Leginkább Kozma Miklós adata .látszik elfogadhatónak, viszont Kozma közismert MOVE-tagsága a közölteket motiválhatta, s emiatt a két rivális egyesület közül az ÉME megalakulását későbbre helyezhette. 23 Balogh második alkalommal közölt időpont adata, valamint a korszak történeti ismeretanyaga mégis a Kozma-féle dátumot látszik alátámasztani. Az egyesület - ha nem is egy nappal datálhatóan - 1918 novemberében, decemberében megalakult. Megszólaltatta és naggyá növelte azt az antiszemita közhangulatot, amely már a polgári demokratikus forradalom győzelme előtt tért hó16 Kozma Miklós: id. m. 69. 11 Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Bp! 1935, M. Szemle Ts. 345. 18 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) P 1354 ÉME ir.2. tétel. Az ÉME története, alapszabálya, fegyelmi rendtartása 19 Ld. uo. Dr. Balogh Ferenc nyugalmazott államtitkár a szerzője az OL őrizetében lévő ÉME-történetnek. Eckhardt Tibor elnöksége alatt az egyesület ügyeinek fő intézője, Gömbös szerint Bethlennek az ÉMÉ-be küldött „trójai falova" volt. Szerzőségének több bizonyítéka van : Balogh nemcsak az ÉME, hanem a Fehérház Bajtársi Egyesület 1918 (1919) — 1921 közötti időszakáról is írt napló formájában, amely a BFL őrizetében van. Ennek stílusával való hasonlóság, Balogh szerepének kiemelése mindkét egyesületben, illetve a Balogh 1920-as tevékenységével kapcsolatban keletkezett. Budapesti Népbírósági iratok alapján a szerző személyének küéte nem lehet kétséges. 20 Ébredő Magyarország (a továbbiakban: ÉM) 1919.XII.7.1.évf. 6-7. sz. 21 BFL. IV.1473.a. Budapest Székesfőváros IV. kerületi Előliárósáeának iratai. Általános közigazgatási üatok 11.467/1919. 22 Ld. uo. Az iratok között van az ÉME első alapszabálya is. Láttamozására csak 1919. november 8-án került sor, amikor a Friedrich-kormány által kibocsátott 5084/1919. M.E. rendelet alapján csak a már láttamozott alapszabályokkal működő egyesületek folytathatták tevékenységüket, viszont az 1918. X. 30. után keletkezetteknek 30 napon belül a BM elé kellett vinni alapszabályukat. Ekkor láttamozta Karafiáth államtitkár az 1919. január 6-án elfogadott alapszabályt. A BFL őrizetébe az iratok azért kerültek, mert az egyesületek jóváhagyott alapszabályainak 3 példányából egy az egyesületet, egy a központi tanácsi egyesületi nyüvántartó osztályt, egy pedig azt a kerületet illette, ahol az egyesület székhelye volt. A három példányból egyedül a kerületi maradt fenn. 23 A BFL-ben őrzött, MOVÉ-ra vonatkozó iratok alapján - szemben a Dósáné könyvében írottakkal - a MOVE megalakulásának időpontja 1918.XI.15.
