Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

ditott a keresztény magyar intelligencia körében.

24 Az első világháború utolsó esztendejében ugyanis tovább fokozódott a háború alatt megerősödött antiszemitizmus. A jobboldali agráriusok, a Prohászka Ottokár és Bangha Béla körül tömörült klerikálisok, a keresztényszocialisták egyes csoportjai politikai agitációjukban egyre nagyobb teret biztosítottak az antiszemita demagógiának.

25 Megnyilatkozásaikban erőteljes birálat tárgyát képezték egyrészt az 1917/1918-as hadikonjunktúra következményei, másrészt a baloldali mozgalmak vezetőinek társadalmi összetételében mutatkozó zsidó jelenlét. Társadalmi mozgalomként, az antiszemitizmus jegyében alapittatott. Az ébredők a Károlyi-kormány tevékenységét destruktivnak, nemzetietlennek tekintették.

26 "Asztaltársaságuk" 1918 decemberében már kb. nyolcvan főt számlált, de külön programot még nem készitett. A Monarchia összeomlásának okait a kialakulófélben levő társaság két pontban fogalmazta meg: "1. a nemzeti tudat elhomályosodása, melyet a liberalizmus korában nagy tömegben bevándorolt zsidóság mindenüvé beszivárgása okozott; amely elárasztva értelmiségünket a maga külön szellemiségével, az ipart, kereskedelmet, bankokat, sajtót, sőt a politikai hatalmat is kezeibe keritette és megbénitotta a nemzeti erőket éppen akkor, midőn azok áldozatos kifejtésére a legnagyobb szükség lett volna; 2. a liberális kapitalista rendszer olyan gazdasági és politikai uralmat teremtett, melyből hiányzott a megértés a nagy tömegek politikai, művelődési és jóléti követelményeivel szemben, s amely az államfenntartó keresztény magyarság teljes elszegényedésével, megmételyezésével és az állam fölé helyezkedő idegen nemzetközi gazdasági és tokehatalom keletkezésével járt." 27 E felelősségre vonó hang éppúgy birálta az elmúlt évtizedek liberalizmusát, mint a győztes forradalom "zsidó radikalizmusát", egyszerre tette felelőssé mindkettőt a történelmi Magyarország pusztulásáért. Egyelőre még csak a zsidóság bírálata kerül előtérbe, hogy majd a későbbi, konkrét zsidóellenes programok alapját képezze. Az 1918 decemberében kialakult helyzetet Radisics Elemér, az Új Nemzedék későbbi tudósítója igy jellemezte: "... hogy miként alakul a zsidó és a magyar géniusz hatalmi egyensúlya a további átalakulások során, mely lesz segítőtársa a munkásságnak és az őserőtől duzzadó parasztságnak az uj rend megszilárdításában és végső kiépítésében, ez a közeljövőnek legérdekesebb problémája."

28 Ebben az átalakuló, képlékeny társadalmi szituációban valójában sok ujat is hozott az ÉME. Eszközeinek radikalizmusa a korszak szüleménye ugyan, szélsőséges és alapvetően demagóg célzatú ideológiai programja viszont az ekkor uj erőre kapó, meglehetősen offenzív beállítottságú neo-konzervativizmussal rokonitja. Erre utal Balogh Ferenc egyik kijelentése is: "... nem egyszerű ellenhatása, reakciója a forradalomnak (mármint az ÉME - Z.T.), hanem sokkal inkább visszanyúl a múltba és Magyarország összeomlásának és a keresztény társadalom felmorzsolódásának alapokát a liberalizmus évtizedeiben keresi és találja meg." 29 Az egyesület nevének megválasztása is innen válik érthetővé. Liberalizmust táma240LP 1354. ÉME ir. 2. tétel. "Magyarország története 1890-1918. 2. köt. Főszerk.:HanákPéter. Bp. 1978, Akadémiai K. 1193. 26

ÉM.1919.I.évf.6-7.sz. XII.7. „Az ÉME története", szerző nélkül. A BFL-ben őrzött sajtóperekkel történt öszszehasonlítás alapján a stílus dr. Bárdossy Ernő szerzőségét látszik alátámasztani. 27

A magyar nemzeti újjáébredés mozgalmának célkitűzései. Bp. 1933, Held i. Nyomda, ÉME kiadás. 3-4. 28 Radisics Elemér: Reflexiók az októberi forradalomhoz. Bp. 1919, k.n. 16. 29 OLP 1354. ÉME. ir. 2. tétel.