Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

emelték ki. Nem utaltak viszont arra, hogy az EX

9 mint a magyar szélsőjobboldali egyesületek titkos csúcsszerve, az "egyesületek feletti egyesület", sokkal jobban meghatározta az ÉME politikai tevékenységének alakulását, mint a később létrejövő, legális egyesület-irányitó központ, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a TESZ.

10 A korszak neves politikusai visszaemlékezéseikben nem sok teret szenteltek az ÉMÉ-nek. Juhász Nagy Sándor szerint "... fiatalokból álló antiszemita alakulás..."

11 , Kozma Miklós szerint "... jórészt főiskolásokból és a hivatalnoki kar, aktiv fiatalabb részéből áll ..." 12 , Drózdy Győző szerint "... tehetségtelen hivatali altisztek és érvényesülni nem tudó tisztecskék... " 13 hozták létre és alkották társadalmi bázisát. Az 1945 után keletkezett összefoglaló történeti munkák már kisérletet tettek az egyesület társadalmi, politikai szerepének együttes bemutatására, mikor hangsúlyozták, hogy "... a szélsőjobboldali tiszti csoport vezetésével az egész politikai életet behálózva épültek ki a titkos és nem titkos fasiszta jellegű társaságok. ..", az ÉMÉ-t "... katonatisztek hozták létre..., tömegbázisát a Magyarországtól elszakadóban levő területekről menekülő köztisztviselők, értelmiségiek, diákok, kispolgári elemek alkották..."

14 . Az ÉME és a MOVE antiszemita, fasiszta jellegű programmal, a pártok felett igyekezett átfogni a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket, de legfőképpen a középrétegek tagjait..." 15 Az ÉMÉ-vel kapcsolatos forrásanyag rendkivül egyenetlen. Az egyesület Iratanyaga a főváros levéltárát ért háborús tűzvész alkalmával, valamint az egyesület székházánál, az V.ker. Sörház utca 3-nál folyó harcok során nagyrészt elpusztult. A fennmaradt források két nagy csoportjáról kell emlitést tenni: egy részük levéltári (Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, Fővárosi Biróság Irattára), más részük sajtótermék és könyv. Mig a levéltári anyagok közül elsősorban a bírósági anyagok biztosították a már korábbról is ismert iratok mellett az uj megközelítés lehetőségét, addig a sajtóban az eddig különböző okok miatt mellőzött szélsőjobboldali publicisztika felhasználása adott tágabb értékelési lehetőséget. Ugyanakkor viszont a szélsőjobboldali sajtóorgánumok szemlélete, számszerű adatainak megbízhatatlansága (ez utóbbi ellenőrzésének lehetőségét sokszor ugyanakkor kizárta a korabeli, más szemléletű sajtótermékek ilyen jellegű adatainak hiánya), a szélsőjobboldali törekvések közismert felnagyítása s cikkeinek a politikai ellenfeleket útszéli hangnemben támadó stílusa, az okokat és az okozatokat tudatosan felcserélő publicisztikai módszere nehézséget jelentett az objektiv értékelésben. A következőkben az Ébredő Magyarok Egyesületének megalakulása és kezdeti ideológiája, a proletárdiktatúra alatti tevékenysége, az ellenforradalom hatalomra jutását követő "ujjáébredése", Budapest román megszállása alatti szerepe, s első elnöki konferenciája, társadalmi bázisának alakulása, a politikai élet vezetőivel kialakított kapcsolata, valamint programja lesz a vizsgálat tárgya. 9 Az Etelközi Szövetség a Horthy-rendszer titkos egyesületei közül a leghíresebb. Létrejöttének körülményeiről Prónay Pál és Zadravecz István naplói adják a legtöbb információt. Hivatalos fedőszerve, „fedőegyesülete" a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület volt. A szakirodalom szerint az 1920-as évek elején mind a titkos, mind a legális egyesületek között a legnagyobb hatalommal rendelkezett, azonban az eddig előkerült források mennyisége és minősége még nem tette lehetővé történetének monografikus feldolgozását. 10

A TESZ 1921-ben alakult meg. Több mint ötven egyesületet tömörített. Tagjai között a MOVE, ÉME mellett az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligát, a MANSZ-t, a Magyar Nemzeti Szövetséget, stb. is megtaláljuk. n

Juhdsz Nagy Sándor: A Magyar Októberi Forradalom története.Bp. 1945, Cserépfalvi. 432. ll

KozmaMiklós: összeomlás 1918-1919. Bp. 1933, Athenaeum. 54. 13

Drózdy Győző emlékirata. MTA Történettudományi Intézete Irattára XXIX. fejezet, 1. 14

Magyarország története I-II. Főszerk.:Mo/ra> £>;'&. Bp. 1964. Gondolat K. II. köt. 304. l5

Ránki György: (főszerk.): id. m. 404-412.