Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kétyi Andrásné: A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megalakulása

re 150-200 között mozgott a jelentkezó'k száma, s ebből mindössze 20 hallgatót vettek fel egy-egy csoportba. Heti 2 órában tanították. A tanfolyamon elemi, közép- és felsőfokú iskolákban tanitók vettek részt; 2-3 csoportot indítottak egy-egy nyelvből. 73 A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium intézményei Gyakorló iskola Az iskolaépitési program keretében a főváros egyik korszerű oktatási intézményét a Mária Terézia téren létesítette. Az uj épületben 1911. november 30-án vette kezdetét a tanítás: Az épületben két elemi iskola nyert elhelyezést, egy hatosztályos leányiskola és egy hatosztályos fiúiskola. E két elemi iskola története szervesen kapcsolódik az FPSz működéséhez. Dr. Weszely Ödön főigazgató előterjesztésére 1912-ben tanácsi intézkedéssel

74 mindkét elemi iskolát az FPSz gyakorló és kísérleti iskolájává minősítették. Ezzel biztosítottá vált az FPSz hallgatóinak gyakorlati továbbképzése, mert az elemi iskola osztályaiban a tanfolyamok hallgatói a gyakorló iskola kiváló tanítóinak mintatanitásait hallgathatták, a tanítás mesterségét gyakorolhatták. Az iskola ezenkívül kísérleti funkciót is betöltött azzal, hogy a pedagógiai reformeszmék kipróbálását is gyakorlati feladatai közé iktatta. Mindkét gyakorló iskola önálló tantestülettel rendelkezett. A fiúiskola élén Rákos István szakfelügyelő igazgató, a leányiskola élén Ballá László igazgató állt. 75 Ezzel lehetőség nyilt a gyakorlati feladatok megoldására. A női hallgatók a leányiskolában, a férfi hallgatók a fiusikolában nyerték el beosztásukat. A hallgatók a hospitáláshoz megfigyelési szempontokat kaptak, tapasztalataikat pedig írásban rögzítették. Ezeket a tapasztalatszerzéseket a Pedagógiai szeminárium cimü órán megbeszélés követte. A gyakorló iskola feladata volt a leghatékonyabb módszerek kidolgozása, bemutatása, ezzel tehát irányító, kezdeményező szerepet is vállalt. A tantervek és utasítások szellemének a gyakorlatban való megvalósításán a tantestület tagjai tevékenyen munkálkodtak. Igy számtalan módszer kipróbálása fűződött munkásságukhoz. A nyilvános bemutatók - melyeket szombat délelőtt 10 és 11 óra között tartottak - lelkiismeretes munkát, gondos felkészülést és széleskörű tájékozottságot, rátermettséget követeltek a gyakorló iskola tanítóitól. 11-12 h-ig a bemutatást megbeszélés követte. A tantestület tagjai szükség szerint a laboratóriumok munkájába is bekapcsolódtak. Igy tevékeny részesei voltak pl. egy-egy adatgyűjtő megfigyelésnek, amit a Pedagógiai Laboratórium dolgozott fel. 7

6 Az első világháború a gyakorló iskola működését is érintette. Az épület egy részét hadikórház céljaira foglalták le. A gyakorló iskola növendékeit és tantestületét a Práter utcai iskolába helyezték el, az iskola átmenetileg itt folytatta működését. 1915-ben már sor került néhány osztály visszahelyezésére, bár az épület jelentős része, igy a IL, III., IV. emelet és az alagsor még mindig hadikórház céljait szolgálta. 1911-től óvoda is működött az épületben, amely 1914-től napközivel együtt működött.

77 73 Uo. 74 BFL VH1.401.Bp.Szfv. VlII.ker. Mária Terézia téri községi Gyakorló Elemi Leány Népiskola iratai (a továbbiakban: Bp. Szfv. VlII.ker. M.T. téri közs. Gyak. El. Leány Népisk. ir.). Tantestületi jkv. 75 Uo. 1912. évi jkv. 76 BFL VIII.400. Bp.szfv. VlII.ker. Mária Terézia téri községi Elemi Gyakorló Fiú Népiskola ir. a/l. 11 Süle Sándor-Lőrincz László: Fővárosi Pedagógiai Intézet. Budapest Nevelő, 1971. 4.sz. 7.