Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

VI. A levéltárban folyó közérdekű kutatások aktuális problémáiról A levéltár hagyományos funkcióinak egyik legfontosabbika továbbra is a kutatók kiszolgálása, a gyakran igen fáradságos levéltári kutatásaik számára a lehető legjobb feltételek biztositása. A levéltár azonban nem játszhat csupán paszsziv szerepet ezen a téren sem, hanem törekednie kell az igények felkeltésére pl. azáltal, hogy maga javasol különféle kutatásra méltó témákat, egyszóval részt kivan venni a kutatások témaorientálásában. A BFL pl. ajánlólistát adott az egyetemi tanszékeknek, szemináriumi és szakdolgozatok témákat illetően. Várhatóan ez is gyarapítani fogja a kutatások számát. A szokásos, már szabályozott történeti kutatásokon túlmenően további szabályozást igényelnek a speciális kutatási esetek: a legújabb korra vonatkozó helytörténeti érdekű, aktuális, tulajdonviszonyokat érintő, személyes vonatkozású vagy családtörténeti jelentőségű, nem hivatásos történészek által végzett kutatások, valamint számos hivatali megkeresés, amelyek vállalatok múltjával, évfordulós kiadványaival függnek össze. Külön sajátos problémát és rendkívül időigényes feladatot jelent a tömegessé vált személyes, úgynevezett családtörténeti kutatás. A BFL az emiitettekről - az érvényes szabályok keretén belül és azok figyelembevételével egységes álláspont kialakítását tervezi, s az így teljessé tett kutatási szabályzatát 1979-ben nyilvánosságra is hozza. Tapasztalataink szerint ugyanakkor többen visszaéltek a kutatási lehetőségekkel, nem tartották be a kötelmeket. Ez esetben a levéltári anyag megóvására szankciókkal kell élnünk. A súlyosan sérült anyagok védelmére be kell vezetnünk bizonyos iratok mikrofilmen való kiadását. (Mellékesen jegyezzük meg, hogy rendezésre vár a mikrofilm másolatok jogi érvényességének az ügye is.) Nem tagadhatjuk, hogy ellentmondás áll fenn az elmúlt félévszázad története részletekbe menő megírásának nyomatékos sürgetése és a kutatásokat tiltó szigorú rendelkezések hatálybalépése között. Amennyiben a kutatási korlátozás jelenlegi szabályozása teljes egészében fennmarad, ugy a levéltári terület aligha lesz képes felzárkózni a politikai és tudományos követelményekhez, valamint a kortörténetirás feladataihoz. Az anyagok forráskritikai feldolgozása érdekében természetesen végül is módosításra szorul a korlátozásról szóló intézkedés.

11 A szocialistakori történetírás serkentését szolgálná a jelenlegi bonyolult, áttételes engedélyezési rendszer módosítása. Eljött az ideje, hogy a levéltárak őrizetében levő legujabbkori iratok kutatását is közvetlenül a levéltárigazgató engedélyezze. Javaslatom ésszerű. Ők, illetve a levéltári személyzet ismeri legbehatóbban az anyagot. Ez esetben nyomatékosan hangsúlyozódna a levéltárigazgató felelőssége; közvetlen, eleven, gyümölcsöző kapcsolat alakulhatna ki a levéltáros és a kutató között, csökkenne a bürokrácia, amely jelenleg lassítja az engedélyezést, általuk nem mindig ismert részletekkel terheli a főhatóságokat, s nem utolsó sorban, esetenként óhatatlanul hátráltatja a kutatások előrehaladását. A központi kormányzattól csupán elvi döntést várunk atekintetben: mennyi legyen a kutathatóság józan "korhatára", 30 év, vagy 20 év? Mi husz év mellett szállnánk síkra bizonyos korrektivumokkal oly módon, pl., hogy a bűnüldöző szervek képezzenek ez alól kivételt. A levéltárakban folytatható kutatásokról a Kulturális Minisztérium 377/1975. számú,január 30-án hozott intézkedést. Ezt egészítette ki a Levéltári Igazgatóság 26.279.IX.sz. 1976. február 9-én kelt körlevele.