Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

Budapest Főváros Levéltára, anyagát tekintve az ország második legnagyobb levéltára. Tudatában vagyunk annak, hogy a szükségletek szerint rá kell térnünk korszerű, ujtipusu segédletek megkonstruálására, készitésére. Kisérleteink jelentősége, megitélésünk szerint, meghaladhatja magának az intézménynek a kereteit, ezért vitára bocsátom terveinket, de egyúttal kétségeinket is. Részletes kérdőiv kitöltésével gépi feldolgozásra is alkalmas segédletet készitünk a Budapesti Népbiróság és Népügyészség anyagai alapján e két szervnél lefektetett eljárásokban szereplő személyekről. így megbizható, többé-kevésbé exaktnak minősithető adatsorokat nyerhetünk többek között a háborús bűnösök származásáról, pályafutásáról, bűntetteik jellegéről és a velük kapcsolatos eljárásokról. Az 1977-78 folyamán kidolgozott mutatókartonok már a jelen stádiumban is értékes vizsgálati anyagok, gépi feldolgozásuk pedig további uj távlatokat nyithat. A gépi feldolgozásra is alkalmas segédlet, számitásaink szerint, 20 ezer adatlapot fog tartalmazni. Ha ezt a nyilvántartást egybevetjük más anyagokkal, például a főváros területén működő Igazoló Bizottságok irataival, képet kaphatunk olyan alapvető problémákról, mint a fasizmus maradványai elleni harc, a fasiszta befolyás mértéke. Elkészült a Fővárosi Tanács és a VB 1950-1970 közti üléseinek 27 ives tartalomjegyzéke. Amidőn azt mondom e kötetre: "készült", ezzel kifejezem, hogy sokszor utólag kellett, mintegy regesztaszerüen a VB ülések napirendjét rekonstruálnunk, mégpedig oly módon, hogy a kor légkörét és fogalomrendszerét tükröző kifejezéseket és mondatfüzéseket lehetőleg tiszteletben tartsuk. Sajnos, munkaerő hiányában, a kötethez mutatót belátható időn belül nem tervezünk. De bizzunk benne, hogy a jegyzék már jelen formájában is napi szükségleteket elegit ki, midőn az előzetes felméréseket és döntéseket tájékoztatásként a tanács vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a kötettel a kortörténetirás fontos segédletét adjuk közre, amelyből kiviláglik: a főváros és a kormány, a főváros és az agglomerációs övezet viszonya, nem kevésbé a lakosságot mindenkor aktuálisan foglalkoztató kérdések tág köre. Neve és műfaja egyaránt nehezen megfogalmazható a készülő, budapesti "közéleti névlexikonnak". Az 1980-ben megjelenő kötet, elsőként a felszabadulás óta, teljes létszámban közli a forradalmi átalakulásért küzdő nemzeti bizottságok, valamint a törvényhatósági bizottságok tagjainak névsorát, továbbá funkcióikat 195O-ig^ tehát a tanácsrendszer létrejöttéig terjedően. A városok topográfiája a mai urbanizációs robbanás időszakában egyre nagyobb érdeklődésre tarthat szamot. Ezért a Belváros, Lipótváros, ill. a Vár, Krisztinaváros után folytatjuk a Pest és Buda városrészeiről készített topográfiai sorozatunkat. Ezekben ismertetjük a telkek, illetve házak számozási rendszerét, az épületek korábbi és mai helyrajzi számát, az utcanévváltozásokat, a különböző rendezések során megszüntetett ingatlanok helyét, stb. Ezen összeírások egymás mellé sorakoztatása számos uj elemzésre nyújt majd lehetőséget. A történeti szemléletű műemlékvédelem és gyakorlati városrendezés igényét kell kielégítenie az 1945 óta keletkezett, részben begyűjtött, részben még "begyűjtésre" váró óriási mennyiségű terv- és térképanyag feldolgozásának, melynek során értékesítjük a mai főváros területén régebben keletkezett épületek tervrajzait is. E segédletrendszer egyúttal a fővárosi tudományos kutatás egységes információrendszerének egyik első eleme lesz, mivel a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályának vezetője által életrehivott tudományos intézményeket Koordináló Bizottság az egységes fővárosi terv- és térképkatalógus összeállítását elsőrendű fontosságú tudományos várostörténeti és városrendezési feladatnak minősítette. Csupán a levéltárban 60 000 db-ra tehető anyag feldolgo-