Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

Budapest Főváros Levéltára, anyagát tekintve az ország második legna­gyobb levéltára. Tudatában vagyunk annak, hogy a szükségletek szerint rá kell térnünk korszerű, ujtipusu segédletek megkonstruálására, készitésére. Kisérle­teink jelentősége, megitélésünk szerint, meghaladhatja magának az intézménynek a kereteit, ezért vitára bocsátom terveinket, de egyúttal kétségeinket is. Részletes kérdőiv kitöltésével gépi feldolgozásra is alkalmas segédletet készitünk a Budapesti Népbiróság és Népügyészség anyagai alapján e két szerv­nél lefektetett eljárásokban szereplő személyekről. így megbizható, többé-ke­vésbé exaktnak minősithető adatsorokat nyerhetünk többek között a háborús bű­nösök származásáról, pályafutásáról, bűntetteik jellegéről és a velük kapcsola­tos eljárásokról. Az 1977-78 folyamán kidolgozott mutatókartonok már a jelen stádiumban is értékes vizsgálati anyagok, gépi feldolgozásuk pedig további uj távlatokat nyithat. A gépi feldolgozásra is alkalmas segédlet, számitásaink sze­rint, 20 ezer adatlapot fog tartalmazni. Ha ezt a nyilvántartást egybevetjük más anyagokkal, például a főváros területén működő Igazoló Bizottságok irataival, képet kaphatunk olyan alapvető problémákról, mint a fasizmus maradványai el­leni harc, a fasiszta befolyás mértéke. Elkészült a Fővárosi Tanács és a VB 1950-1970 közti üléseinek 27 ives tartalomjegyzéke. Amidőn azt mondom e kötetre: "készült", ezzel kifejezem, hogy sokszor utólag kellett, mintegy regesztaszerüen a VB ülések napirendjét rekonstruálnunk, mégpedig oly módon, hogy a kor légkörét és fogalomrendsze­rét tükröző kifejezéseket és mondatfüzéseket lehetőleg tiszteletben tartsuk. Saj­nos, munkaerő hiányában, a kötethez mutatót belátható időn belül nem tervezünk. De bizzunk benne, hogy a jegyzék már jelen formájában is napi szükségleteket elegit ki, midőn az előzetes felméréseket és döntéseket tájékoztatásként a ta­nács vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a kötettel a kortörténet­irás fontos segédletét adjuk közre, amelyből kiviláglik: a főváros és a kormány, a főváros és az agglomerációs övezet viszonya, nem kevésbé a lakosságot min­denkor aktuálisan foglalkoztató kérdések tág köre. Neve és műfaja egyaránt nehezen megfogalmazható a készülő, budapesti "közéleti névlexikonnak". Az 1980-ben megjelenő kötet, elsőként a felszabadu­lás óta, teljes létszámban közli a forradalmi átalakulásért küzdő nemzeti bi­zottságok, valamint a törvényhatósági bizottságok tagjainak névsorát, továbbá funkcióikat 195O-ig^ tehát a tanácsrendszer létrejöttéig terjedően. A városok topográfiája a mai urbanizációs robbanás időszakában egyre na­gyobb érdeklődésre tarthat szamot. Ezért a Belváros, Lipótváros, ill. a Vár, Krisztinaváros után folytatjuk a Pest és Buda városrészeiről készített topográ­fiai sorozatunkat. Ezekben ismertetjük a telkek, illetve házak számozási rend­szerét, az épületek korábbi és mai helyrajzi számát, az utcanévváltozásokat, a különböző rendezések során megszüntetett ingatlanok helyét, stb. Ezen össze­írások egymás mellé sorakoztatása számos uj elemzésre nyújt majd lehetőséget. A történeti szemléletű műemlékvédelem és gyakorlati városrendezés igé­nyét kell kielégítenie az 1945 óta keletkezett, részben begyűjtött, részben még "begyűjtésre" váró óriási mennyiségű terv- és térképanyag feldolgozásának, mely­nek során értékesítjük a mai főváros területén régebben keletkezett épületek tervrajzait is. E segédletrendszer egyúttal a fővárosi tudományos kutatás egy­séges információrendszerének egyik első eleme lesz, mivel a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályának vezetője által életrehivott tudományos intézménye­ket Koordináló Bizottság az egységes fővárosi terv- és térképkatalógus össze­állítását elsőrendű fontosságú tudományos várostörténeti és városrendezési fel­adatnak minősítette. Csupán a levéltárban 60 000 db-ra tehető anyag feldolgo-

Next

/
Thumbnails
Contents